Pán Péter
Magyarul nincs fordítása J. M. Barrie két kötetének, van viszont több feldolgozásuk. Ezek közül a 2006-os változatot olvastam el először, amit Tótfalusi István írt.
Jó része persze fordítás, és nagyon igényes, szép magyaros. Ez mondjuk nem véletlen, a fordító nevét látva nem is számítottam nagyon másra. Arra sem számítottam persze, hogy szó szerinti fordítást fogok olvasni, mert egyrészt a két eredeti kötetből készült az egy magyar, másrészt meg világosan feltüntették, hogy átdolgozás. De az átdolgozás mértéke megdöbbentett. Teljesen más a magyar változat stílusa és jelentése, mint az eredetié. Az eredeti ironikus hangvételű, és hol a gyerekekkel, hol a felnőttekkel mosolyog össze cinkosan. A magyar egyikkel sem. Az eredeti többek között a felnőtté válásról szól, a magyar nem. Az eredeti felnőttnek és gyereknek egyaránt szól, az eredeti csak gyereknek. Az eredeti többrétegű, a magyar egysíkú: kalandregény gyerekeknek.
Nem tudom, mennyire ismeritek a sztorit, úgyhogy aki semennyire, de még elolvasná a könyvet, az most ne olvasson tovább. Nekem nagy változtatásnak tűnik, hogy magyarul Darling mama mesél a gyerekeinek Pán Péterről, amikor angolul csak rábukkan, mikor a gyerekei gondolatai között pakolászik esténként, és nem tudja, hogy került oda. Az elveszett fiúk az eredetiben hazamennek Wendyékkel, sőt be is költöznek a Darling-családhoz, és náluk nőnek fel, míg magyarul felmerül ugyan, hogy Vandáékkal tartanak, de végül inkább maradnak a Sehol-szigeten. Az eredetiben Darling papa úgy vezekel a gyerekei eltűnése miatt, hogy beköltözik a kutyaólba, míg magyarul felmerül ugyan, hogy így tesz, de végül a felesége lebeszéli róla. Az eredetiben az utolsó fejezet kegyetlenül szókimondó, végigbőgtem eddig mindkétszer. Pán Péter ugyanis megígéri, minden évben meglátogatja Wendyt, és elviszi magához egy hétre, a tavaszi nagytakarítás idejére, de csak kétszer jön el, akkor sem két egymást követő évben, mivel nincs időérzéke, legközelebb pedig akkor jelenik meg, amikor Wendy már anya. Nem emlékszik Hookra, nem emlékszik Tinker Bellre, és nem is érzi, hogy fontos lenne emlékeznie rájuk, mert, mint Barrie mondja, a gyerekek, vidámak, ártatlanok és szívtelenek. Aztán elviszi Wendy lányát a tavaszi nagytakarításra, aztán később az ő lányát, és ez így megy az idők végezetéig. Magyarul viszont Pán Pétert marasztalják egy darabig Vandáék házában, aztán úgy dönt, ő inkább örökre gyerek marad, és megígéri, soha többet a ház közelébe sem megy, és úgy is tesz. Engem ez nagyon-nagyon meglepett.
Az eredeti sokkal mélyebb értelmű, és sokkal többet mond az életről, mint a magyar. Viszont a magyar nagyon aranyos történet, simán jó esti mesének (persze részletekben), és simán egy ügyesebb másodikos vagy egy harmadikos kezébe adható, biztos, hogy nagyon fog tetszeni neki. Csak ha valaki az eredeti történetre kíváncsi, amit Barrie írt, akkor inkább olvassa el az angol változatot, ha van rá lehetősége, mert a magyarnak ahhoz bizony kevés köze van. Nyárig megtudom, mi ennek az oka azon túl, amire gondolok, és aztán lehet, hogy itt is elmesélem. Ja, és most már nagyon meg kell nézni a Disney-féle Pán Pétert, most már nagyon kíváncsi vagyok rá.
Jó része persze fordítás, és nagyon igényes, szép magyaros. Ez mondjuk nem véletlen, a fordító nevét látva nem is számítottam nagyon másra. Arra sem számítottam persze, hogy szó szerinti fordítást fogok olvasni, mert egyrészt a két eredeti kötetből készült az egy magyar, másrészt meg világosan feltüntették, hogy átdolgozás. De az átdolgozás mértéke megdöbbentett. Teljesen más a magyar változat stílusa és jelentése, mint az eredetié. Az eredeti ironikus hangvételű, és hol a gyerekekkel, hol a felnőttekkel mosolyog össze cinkosan. A magyar egyikkel sem. Az eredeti többek között a felnőtté válásról szól, a magyar nem. Az eredeti felnőttnek és gyereknek egyaránt szól, az eredeti csak gyereknek. Az eredeti többrétegű, a magyar egysíkú: kalandregény gyerekeknek.
Nem tudom, mennyire ismeritek a sztorit, úgyhogy aki semennyire, de még elolvasná a könyvet, az most ne olvasson tovább. Nekem nagy változtatásnak tűnik, hogy magyarul Darling mama mesél a gyerekeinek Pán Péterről, amikor angolul csak rábukkan, mikor a gyerekei gondolatai között pakolászik esténként, és nem tudja, hogy került oda. Az elveszett fiúk az eredetiben hazamennek Wendyékkel, sőt be is költöznek a Darling-családhoz, és náluk nőnek fel, míg magyarul felmerül ugyan, hogy Vandáékkal tartanak, de végül inkább maradnak a Sehol-szigeten. Az eredetiben Darling papa úgy vezekel a gyerekei eltűnése miatt, hogy beköltözik a kutyaólba, míg magyarul felmerül ugyan, hogy így tesz, de végül a felesége lebeszéli róla. Az eredetiben az utolsó fejezet kegyetlenül szókimondó, végigbőgtem eddig mindkétszer. Pán Péter ugyanis megígéri, minden évben meglátogatja Wendyt, és elviszi magához egy hétre, a tavaszi nagytakarítás idejére, de csak kétszer jön el, akkor sem két egymást követő évben, mivel nincs időérzéke, legközelebb pedig akkor jelenik meg, amikor Wendy már anya. Nem emlékszik Hookra, nem emlékszik Tinker Bellre, és nem is érzi, hogy fontos lenne emlékeznie rájuk, mert, mint Barrie mondja, a gyerekek, vidámak, ártatlanok és szívtelenek. Aztán elviszi Wendy lányát a tavaszi nagytakarításra, aztán később az ő lányát, és ez így megy az idők végezetéig. Magyarul viszont Pán Pétert marasztalják egy darabig Vandáék házában, aztán úgy dönt, ő inkább örökre gyerek marad, és megígéri, soha többet a ház közelébe sem megy, és úgy is tesz. Engem ez nagyon-nagyon meglepett.
Az eredeti sokkal mélyebb értelmű, és sokkal többet mond az életről, mint a magyar. Viszont a magyar nagyon aranyos történet, simán jó esti mesének (persze részletekben), és simán egy ügyesebb másodikos vagy egy harmadikos kezébe adható, biztos, hogy nagyon fog tetszeni neki. Csak ha valaki az eredeti történetre kíváncsi, amit Barrie írt, akkor inkább olvassa el az angol változatot, ha van rá lehetősége, mert a magyarnak ahhoz bizony kevés köze van. Nyárig megtudom, mi ennek az oka azon túl, amire gondolok, és aztán lehet, hogy itt is elmesélem. Ja, és most már nagyon meg kell nézni a Disney-féle Pán Pétert, most már nagyon kíváncsi vagyok rá.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése