Történelmi pillanat

3 év és 2 hónap után hazakerült a CD-m. Most már többet nem felejtem el valószínűleg a csapat nevét sem: Herencias. Persze azért érzékeltette a visszaszolgáltató, hogy csak én vagyok a hülye, de mindezt kedvesen mosolyogva, ezért nem vettem fel. A Kálvinon találkoztunk, Lizát is vittem, mert ekkora távolságra simán el tud sétálni, akkor meg felesleges lett volna egyedül hagyni, amikor úgy szeret velünk lenni. Mondjuk nem vagyok még erőm teljében, így aztán visszafelé nehézkes volt a harmadikra való feljutás kutyával az ölemben, de azért kibírtam. Szóval most örülök a CD-nek. Végre!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai