Csütörtök

Ma mindkét órámon az lett végül, hogy megmutattam az Addams Familyt és a Charlie Brownt is, és valamilyen oknál fogva a Charlie Brown senkinek nem tetszett. Blanka, egyedül maradtunk! A holnapi két csoportnál a maiból okulva már csak az Addams Familyt vetem majd be. (Ez a főcímdal itt lejjebb. A részt nem linkelem be, mert hiányzik belőle egy jelenet.)



Mivel mindkét csoport kezdő, most magyar feliratot gyártok, már a hetedik percnél járok fél óra alatt, hurrá! Akartam egyébként halloweeni csokikákat is osztogatni, de ez elmarad, mert nincs halloweeni csomagolású csokika sehol, csak nagy halloweenes zacskóban Pez meg Maoam, ami egyenként már nem utal a Halloweenra. Már nem emlékszem, Ryan honnan szerezte azokat a csokikákat, amiknek a papírját máig őrzöm, de valamiért azt gyanítom, hogy rendelte az USA-ból. Így történt, hogy az én diákjaim kénytelenek 21 perces filmekkel beérni, csokika meg nincs.

Befejeztem a hobbit kalandjait, és most már meg nem vagyok benne biztos, hogy nem angolul akarom inkább olvasni a trilógiát. Bizonytalan vagyok. Vagy mégsem?

Elvándoroltunk a délutáni alvás után a Corvin mozi mögé települt plázába. Teljesen meghatódtam rajta, hogy teljesült a vágyam: van végre értelmes élelmiszerbolt tőlünk nem messze a belvárosban. Nem olcsó mondjuk, de annyi baj legyen. A napi betevő kefírem mindenesetre 35 Ft-tal olcsóbb, mint bárhol máshol, az is valami. Van cipőbolt, de nem találtam igazán szép csizmát, meg van üzlete a kedvenc ruhaboltomnak. Nyílt egy Butlers is, majd legközelebb megnézem, csak most kicsit szedni kellett a lábunkat, mert itthon közben sült a karaj.

Ma van a pikkelysömörös betegek világnapja, ez a híradóból derült ki.

Agatha Christie könyvét még nem kezdtem el, csak azt hittem, el fogom. De most a feliratgyártás fontosabb. Remélem, nem fog éjszakába nyúlni...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai