Isn't it ironic...

Tegnap már szedtem fájdalomcsillapítót. Úgy készültem az éjszakára, hogy most aztán nagyon jó lesz nekem, végre alhatok. Az alváshoz Cataflamot vettem be, mert az állítólag nagyon erős hatású gyógyszer.

Hát, a hatása nulla volt, és a legdurvább a dologban, hogy szombat óta egyszer sem fájt még ennyire a fogam, tényleg azt hittem, hogy meg is halok. Összesen két szem Cataflam és egy szem Algoflex Forte azt bírta elírni, hogy a fél 12-es lefekvés után hajnali fél 5-ig agonizáltam, akkor végre sikerült elaludni, de fél 7-kor már kelhettem is, sőt akkor már rég késésben voltam, de akkor bírtam csak kinyitni a szemem.

Most kaptam receptre adható fájdalomcsillapítót. Nagyon ajánlom, hogy hasson, mert ezt nem sokáig bírom már. Hajnali 2-3 felé már azon gondolkoztam, hogy cserélni kéne nyaralási időpontot anyuékkal (nem lehet), vagy esetleg az egészet hagyni kéne a francba. De nem akarok lemaradni róla. Én mindent megígérek, tényleg, még azt is, hogy elutazás előtt foglalok időpontot a Szentkirályiban, és ha hazajövünk, akár már másnap felvághatják a számat, tényleg. Csak ezt a két hetet hadd éljem túl fájdalom nélkül!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai