Tavasz

Micsoda öröm, hogy tavasz van, olyan szépen szakad az eső már vagy egy hete. Az esernyőm eltűnt, ismeretlen helyre távozott, pedig olyan szívesen hordanám magammal. Tudom, vegyek újat. De nem veszek, mert már van egy, és tuti, hogy azonnal előkerülne, amint hazahozom az új ernyőt. Ugyan nem olyan nagy katasztrófa, ha két esernyője van az embernek, én mégsem szeretnék kettőt. Elég lenne az az egy, csak kerülne már elő. Azért sem veszek újat, mert azzal biztatom magam, hogy szerencsére nem vagyok cukorból, így aztán egy kis megázás a metróig meg a metrótól nem olyan nagy ügy. Ma mondjuk Kelenföldre mentem, és jó sokáig nem jött a busz a Móriczon, úgyhogy kellemesen bőrig áztam a szakadó esőben. Előkerülhetne már az az esernyő.

Mivel a hétvégén egyáltalán nem olvastam az időutazót, egy sort sem, csak tegnap este fejeztem be, így viszont már csak a ma maradt egy újabb könyvre a Születésnap tervezett csütörtöki elkezdése előtt. Úgy döntöttem, nem rohanok én sehová, minek ilyen tempóban olvasni, így aztán nem iktattam be újabb könyvet, viszont elkezdtem a Születésnapot Szabó Magdától. Van vagy 260 oldal, vasárnapig talán be is fejezem, ha nem rohanok nagyon. Utána viszont most már németül kéne olvasni valamit, mert tényleg elfelejtem ezt a nyelvet végleg. Mivel a Sisi's kleine Schwester címűt már majdnem öt éve olvasom, de még mindig nem tartok a felénél sem, mert nem nagyon köt le, azt hiszem, új könyvbe kezdek. Ez lesz a Der Golem.

Vannak ismerőseim a facebookon, akiket egyszerűen nem értek. Kiírja állapotjelentésnek, hogy hazaért, hogy éhes, hogy gondolkozik, mit egyen, hogy most eszik, hogy most már nem eszik, hogy most olvas, stb. Teljesen up-to-date lehetek az életében. Aztán gagyi generátorokat használ, amik megmutatják neki, ki ma a legjobb barátja, ki gondol ma rá legtöbbet, illetve ki szereti. Minden eredményt publikál, és persze kommentárt is fűz mindegyikhez. A legdurvább számomra az, amikor felháborodik, hogy miért X a legjobb barátja, amikor neki igazából Y. Mivel ezeket a generátorokat naponta kétszer végignyomkodja, és ezeket az okosságokat naponta kétszer kiírja, már nem tudok arra gondolni, hogy viccel. Attól tartok, halál komolyan gondolja, hogy neki egy ilyen gép fogja megmondani, ki a legjobb barátja. Azért ettől nem sokkal marad le az sem, amikor like-olásra és kommentelésre szólítja fel az ismerőseit. Valamelyik nap feltett egy képet, majd 8 óra múlva odakommentelte, hogy XY, like-old. Nekem fura.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai