Húsvét vasárnap

A nap későn indult. 11:41-kor arra ébredtem, hogy Tomi simogatja a hajamat, és azt mondja: "A vilgáért sem akarlak sürgetni, de mindjárt dél, és kéne menni ebédelni anyuhoz." Így aztán felkeltem, összekészültünk, én közben megkóstoltam a sonkát, mert szerintem azt vasárnap már kell enni, aztán átmentünk ebédelni, és addigra már tojt a nyúl is: Tomi egy övtáskát kapott, amit remélhetőleg jól tud majd használni Olaszországban, én meg egy nagyon helyes fürdőköpenyt, fogom is hordani.

Ebéd után hazasétáltunk, találkoztunk a ház előtt az egyik kedves bácsival a másodikról, aki éppen a kocsiját bütykölte, ami a húsvéti ünnepi ebédre induláskor döntött úgy, hogy mindenki bekaphassa, ő ugyan nem megy sehová. Szegény bácsi, elég szívás ünnepkor tök egyedül kocsit szerelni. Gondoltam is, milyen kedves lenne Tomitól, ha csatlakozna hozzá, de persze nem tudott, mivel nem tud autót szerelni. Így csak biztosítottuk együttérzésünkről a bácsit, és feljöttünk. Mivel még reggel (hehe, fél 1-kor) írtam Andinak, hogy átjöhet este, ne töltse tök egyedül ezt az éjszakát is, és mondta, hogy jön, kicsit összekaptuk a lakást (beágyazás, mosogatás, plusz még söpörtem is, mert olyanom volt), aztán leültünk. Töltöttünk egy keresgélős játékot, mert imádjuk a keresgélős játékokat, közben megcsináltam James ajándékának első harmadát, és csak az egyik kép felapplikálását szúrtam el, de szerintem még így is szép lett a kosárka, aztán megtaláltam végre A motívumot, a tökéletes motívumot, amit majd meghímzek neki, és a mottóját fogom aláírni, szintén hímzéssel (Give a man a fish: you feed him for today. Teach a man to fish: you feed him for a lifetime - kb. Adj neki egy halat, ma már nem lesz éhes. Tanítsd meg halászni, soha többé nem lesz éhes.). Ennek nagyon-nagyon megörültem, meg is mutatom a mintát.

Gone fishig

Nem túl nagy, kb. 40x40 öltés, úgyhogy viszonylag gyorsan el is fog készülni. (Persze a cica feje fölötti fű nem lesz rajta a képen, az egy másik kép alja.) Holnap neki kell állni, jó lenne legalább a macskát megcsinálni. Meglátjuk, hogyan alakul a nap. Olyan régen hímeztem, pedig mennyire szeretek hímezni!

Ezen a ponton megjöttek anyuék, akiket felhívtam még 3 körül, hogy Hortobágyról hazafelé hozzák el a felfújható vendégágyat, mégis kényelmesebb, mint a polifoam. Kicsit beszélgettünk, de rohantak tovább. Fáztak is, meg már szerettek is volna hazaérni végre. Felhoztuk a vendégágyat a pumpával együtt, és régi sorozatok meg rajzfilmek főcímeit néztük youtube-on, a Little House főcímén majdnem el is sírtam magam, néha fura tudok lenni. Aztán Halász Jutkát meg Sub Bass Monstert is hallgattunk, aztán telefonált Andi, hogy mégsem jön. Az így feleslegessé vált ágyat viszont felfújjuk, és mi alszunk rajta, Tomi azt javasolta, kempingezzünk. (Update: Nem, mégsem fújtuk fel, úgy döntött, sok hűhó semmiért, úgyhogy az ágyunkban alszunk.) Aztán csináltunk Liza hámjára, a villogó csontra cetlit a személyes adataival, úgy mint név, telefonszám, bár nem gondoljuk, hogy erre valaha szükség lehet, de azért biztos, ami tuti.

Aztán lejött a játék fél 8 körül, és gyorsan végig is játszottuk, fél 10-kor értünk a végére. Kicsit szomorú is vagyok, hogy ilyen gyors volt, szívesen játszottam volna még, imádom a keresgélős játékokat. Levittük Lizát, közben rájöttem, hogy lemaradtunk a Séta a dinoszauruszokkal elnevezésű programról, amire vagy fél éve készültem, és péntektől ma estig volt látható, és ez teljesen megdöbbentett és lelombozott. Aztán feljöttünk, visszaültünk a gép elé, illetve Tomi Heti Hetest néz. Én szerettem volna kutatási tervet írni, de továbbra sem tudom, azt hogyan kell, ettől frusztrált vagyok, ezért inkább el sem kezdem, és nem gondolok rá. Pedig muszáj lesz, már csak két hetem van a leadásig.  Közben arra is gondolok, hogy tojást kéne festeni. Tegnapelőtt már megkérdeztem anyutól, hogyan is csinálja a lyukat a tetejére meg az aljára, mert gyerekkoromból csak arra emlékszem, hogy fújja. Hegyes késsel. És aztán össze kell keverni a tojást hurkapálcával vagy valami mással, különben a hártya miatt a tüdődet is kiköpheted, és akkor sem jön ki a tojás a lyukon. Tényleg kéne festeni, holnap locsolkodás van.

Amúgy jött ide is a nyuszi, mindannyiunknak tojt egy-egy csokinyuszit. Liza azonnal nekilátott, ügyesen leharapta a fejét, miután javasoltam, hogy ne falja be egyszerre az egészet. Most nyomi a nyuszi, nem is rakok fel róla képet, elég sokkoló :)

Szóval tojást kéne festeni. De már álmost vagyok. Esetleg reggel? De reggel mindig rohanunk, és holnap vagy megyünk anyuékhoz, vagy kirándulunk velük. Szeretnék egyébként kutyahordó hátizsákot, hogy Liza is jöhessen kirándulni. Az első húsz percben sétálhatna, és ha elfárad, betehetnénk a hátizsákomba. De jó lenne :) Lehet, hogy meg is valósítjuk ezt a tervet, bár nem holnap.

Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy újabb ismerősöm ment férjhez, és újabb ismerősöm vár kisbabát.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai