Szabó Magda művei

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)
  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret (drámák, 1996)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)
Nos, ezek közül már olvastam az Abigélt, az Álarcosbált, Az ajtót, az Örömhozó, bánatrontót (mondjuk az nincs is a listán), most pedig olvasom a Mézescsók Cerberusnak c. kötetét. Van még dolgom bőven, ha el akarom olvasni a teljes életművét :) Persze elgondolkodtató, hogy a versesköteteket nem szeretem, mert nem lehet őket elejétől a végéig végigolvasni, nekem legalábbis még sosem sikerült. Lehet, hogy a versesköteteit kiveszem a tervből. Persze akkor is van még bőven olvasnivaló tőle… Hát, majd egyszer. Az biztos, hogy a következő a Régimódi történet lesz, és megvan még itthon a Szüret is.

Nem kizárt, hogy időnként majd felrakom ide azoknak az íróknak az eddig megjelent műveit (mármint a címüket), akiktől mindent el szeretnék olvasni. Érdemes lehetne nyitni egy Excel táblát is, amiben kipipálom a már elolvasott könyveket. Azt hiszem, már most betábláztam magam olvasásilag egy életre, és még hány olyan könyv van, amit szeretnék elolvasni… Tényleg lehetnék főállású olvasó :)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk