Mekkora egy....

Kiderült, hogy Katáékat egy laza mozdulattal nem hívtam meg. Miután az első döbbeneten túlestem, mepróbáltam konstruktívan állni a dologhoz. Felhívtam őket (Matyi névnapja miatt persze amúgy is telefonáltam volna), és sűrű bocsánatkérések közepette bepótoltam a mulasztást. Még nem lehet tudni, mi lesz a dolog vége, mert ruhát próbálni fektetés után tud, és majd akkor derül ki minden. Nagyon szurkolok, és egy igazi idióta vagyok. Grrr.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai