Kérdések és hétfő

Ha a kutya a lábfejemre hajtott fejjel alszik, az azt jelenti, hogy szeret?

Ha kék a lábujjkörmöm, pedig nincs rajta körömlakk, az azt jelenti, hogy eléggé fázik a lábam?

Fél 2-ig a szokásos módon alakult a nap: suliban voltam, órákat tartottam. Fél 2-kor felpattantam a 66-osra, később a 3-as villamosra, még később a HÉV-re az Örsön. Emlékeztem rá, hogy az Örsről két HÉV is jó nekem Zsófiatelep felé, melyek egyike a Gödöllői HÉV. A másikra nem emlékeztem, ezért felszálltam arra, amelyik 10 perccel hamarabb indult, ez pedig a Csömöri HÉV volt. Ekkor már egy órája úton voltam, és hamarosan elfogyott Szabó Magda Örömhozó, bánatrontó című nagyon aranyos könyve. Feszülten figyeltem, mikor kell majd leszállnom, aztán hirtelen azt közölte a kedves hang, hogy "A következő állomás Csömör, végállomás." Nagyon örültem. Sírhatnékom támadt, amikor arra gondoltam, hogy most mehetek vissza az Örsre, és kezdhetem elölről az egészet. Ennél jobban már csak az dobott fel, amikor kb. fél perc múlva ordítani kezdett a HÉV vészjelzője, és a vezető leszállt valami szerszámmal a kezében, hogy aztán mintegy negyed órán át ne lássuk többet. Aztán továbbindult a HÉV. Visszafelé is végig ordított a vészjelző, egészen Cinkotáig, ahol is leszállítottak mindenkit. Átszálltunk egy ott veszteglő HÉV-re, megkérdeztem, Pestre megy-e. Aztán eszembe jutott, hogy talán mégsem kell a "ground zero"-ról újraindulni, hátha át lehet szállni valahol a Gödöllői HÉV-re. Naná, például Cinkotán, fedeztem fel út közben :D Mátyásföld-Alsón végül át is szálltam. Leültem, és már jött is a kalauz. Hú, basszus, nekem BKV-bérletem van :O Gondoltam is, hogy az lenne a nap legszebb megkoronázása, ha még meg is büntetnének. Nem büntettek, csak kellett jegyet vennem 80 Ft-ért. Leszálltam Zsófiatelepen. Utcanévtábla sehol. Házszám sehol. Öt percet gyalogoltam a mínuszokban, szétfagyott a lábam, mire kiderült, hogy pont ellenkező irányba tartok, mint amerre kéne. Akkor újabb öt perc vissza, és kiderült, hogy ha jó irányba indulok, a második ház lett volna a nyerő. Murphy. Beszereztem a gyantázógépet, majd vissza a HÉV-hez, vissza az Örsre, metróra fel, buszra fel, könyveket elhoz, buszra vissza, Libribe be, könyveket elhoz, és akkor értem jött Tomi. Nagyon kikészített ez a hercehurca. És még mindig van egy könyv, amiért el kell menni, de ma már nem volt erőm hozzá :(

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai