Szenteste

Megint elcsúsztunk mindennel a tervhez képest, mint tavaly. Idén sokkal kevesebb takarítanivaló maradt 24-ére, mint tavaly, mégis sokkal tovább tartott, mert nem nagyon volt hozzá kedvem. Végül azért csak lett rend, tisztaság, sok falra felrakott kép (többek között Tata képe is), feldíszített karácsonyfa (díszítés közben bőgés az ezerszer látott Huncutkán, majd tévé kikapcs), becsomagolt ajándék, ünnepi asztal, ünnepi vacsora, mosott haj. Este 9-kor láttunk hozzá a vacsorához, ami halászléből és töltött káposztából állt. Mindkettő nagyon finom volt. A vicc az, hogy anyu már fél 8-kor telefonált, hogy náluk már járt a Jézuska. Hát igen, kicsit tényleg elcsúsztunk :) Gyertyafénynél vacsoráztunk, most nagyon finom forralt bor illat van a kedvenc gyertyámtól, amit tavaly karácsonyra vettünk, de még most is tart. Egész nap karácsonyi dalokat hallgattam, Tomi a végén morgott is egy kicsit, hogy a vacsorához miért nem akarok mást engedni. Végül magyar nyelvű karácsonyi dalokat hallgattunk, mivel egész nap angolul énekelt a gép. Vacsora után érkeztettem a Jézuskát csodaszép hangú csengővel, és bontogatni kezdtünk. Liza már a vacsora előtt lefeküdt az ajándéka mellé, és ott izgult, hogy mikor bonthat már. Először én bontottam, és találtam egy pöttöm pendrive-ot, egy laptophűtő alkalmatosságot, Szabó Magda Örömhozó, bánatrontó című könyvét és a Fairy Oak második kötetét. Ez utóbbi két dolog ismét azt mutatja, hogy nagyon figyelmes párom van, aki egy-egy elejtett szóra akár fél évig is képes emlékezni. (L) Tomi talált egy könyvet a Himalája turistaútjairól, egy vicces könyvet a párkapcsolatokról (ez utóbbival mellélőttem sajna), egy saját készítésű pzs-tartót (mármint a díszítése saját ksézítésű), valamint egy pöttöm télapós hűtőmágnest. Liza bontogatott utoljára. Neki az új termotakarójába belecsavartam három szem szaloncukrot meg egy csomag fogerősítő jutalomfalatot, és a takarót átkötöttem sárga kötözővel. A kötözőt elvágtam neki ollóval, majd az orrával legöngyölgette a takarót, és megtalálta a cukrokat. Azonnal felbontotta és megette mindhármat, majd a jutalomfalatból is kért. Abból csak egyet kapott, mert nem kell mindent rögtön felfalni. Ezek után fogta magát és lefeküdt a takaróra. Ennek nagyon örültem, mert ez azt bizonyítja, hogy tényleg érti, hogy az az ő ajándéka. Azóta is azon alszik :) Kb. egy órája lementünk még vele sétálni egyet, és Tomi már alszik is. Nekem még ajándékot kéne gyártani holnapra, de Tomi azt omndta, csináljam reggel, és ettől most elbizonytalanodtam. A következő öt percben eldöntöm :) Ja, Rozi kimaradt. Ő kapott egy mézes karikát, amit imád, plusz egy új játékot: egy színes gömböt, aminek az alján van egy csengő. Kíváncsi leszek, fog-e játszani vele.

A nap egyetlen szomorú eseményét is megosztom a közzel. Az egyik csoporttársam anyukája meghalt. Ma. Pont karácsonykor. Ez milyen szomorú :(

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai