Gondolatok

A Magyar vándor felkerült a tíz legrosszabb magyar közönségfilm listájára. Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen, amikor megláttam. Nekem talán a kedvenc magyar vígjátékom.

Örülnék, ha a kutyám csukott szemmel aludna. Igazán.

Az eltűnt magyar hegymászók valószínűleg már nem kerülnek elő. Azt gyanítják a hozzáértők, hogy jégomlás temette őket maga alá. (Itt jegyezném meg, hogy kicsit bosszantott a szakértő azon megjegyzése, miszerint vagy álmukban, vagy mászás közben érte őket a baleset. Ki hitte volna.)

Az alaptáborból lehoztak személyes tárgyakat, hálózsákokat, ételt. Mekkora ciki lett volna, ha egyszerűen csak elmennek mászni, és mikor visszaérnek, azt látják, hogy kirabolták őket. Ott a semmi közepén. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem meredek ötlet volt kipakolni a táborukat. Akkor is, ha én nem értek hozzá, az meg igen, aki kipakolt.

Nem találok angol feliratot a Charlie Brown Thanksgiving című rajzfilmhez, pedig lassan hálaadás, és két embernek is szeretném megmutatni a mesét. Esetleg háromnak.

Nekiálltam tervet készíteni a karácsonyi nagytakarításhoz. Az már most kiderült, hogy valószínűleg mindent kétszer fogok kitakarítani a hátralévő egy hónapban és egy egy hétben.

Karácsonyi ajándékokról még nem kezdtem el listát írni, de már körvonalazódik, hogy kinek mit szánok. Persze vannak problémás személyek, de vicces módon idén az egyik legproblémásabb személy az elsők között oldódott meg, míg az elvileg legkönnyebb személyre semmi ötletem nincs.

Liza becsukhatná a szemét alváshoz. Igazán, őszintén örülnék.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai