Victoria Stilwell

után szabadon megpróbáltuk Lizának megtanítani a "fekszik" parancsot, amit egyébként valamikor nagyon szépen tudott, csak nem használtuk, ezért a feledés homályába merült. Szegény kutya az elején tökre nem értette, mit szeretnénk tőle. A végén már mutatott arra utaló jeleket, hogy egyszer meg fogja tanulni ezt a parancsot. Mondjuk valószínű, hogy akkor is csak az előszobai rongyára lesz hajlandó lefeküdni, mert ott próbáltam rávenni a lefekvésre. Sebaj, én azért bízom benne, hogy egyszer majd kérésre lefekszik. Sikerélménye addig is van. A leülés gyönyörűen megy, amióta csak hozzánk került, úgyhogy jutalomfalattal azért megtömte a hasát :)

 


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai