A németes tangyak

kezdetét vette. Ma már hospitáltam kettőt a tízből, pénteken meglesz a tizedik alkalom, és jövő hétfőtől az utána következő szerdáig tanítok. Kicsit izgulok, mert németből rutintalan vagyok. Egyelőre csak halvány fogalmam van, mit fogok kezdeni a kis osztályommal, de azért remélem, sikerül valami nagyon jót kihozni a dologból. Amúgy hetedikesek, olyanok, mint egy zsák bolha, és nagyon aranyosak. És a 31-ből mintegy hét nevet már tudok is. Elvileg holnap vagy holnapután kapok egy ülésrendet mindkét csoporthoz, és akkor sokkal könnyebb lesz megtanulni a nevüket. Izgulok.

 

Egyébként a tervemmel elcsúsztam, de még orvosolható a dolog. A szombatom nagyon szétszabdalódott, nem tudtam haladni, vasárnap meg jobbára nem voltam itthon, ma meg szintén. Most úgy állok, hogy tegnapról van egy maradék pont, máról másfél, és a holnapiak közül megcsináltam az egyiket. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy holnap sok filmet nézek (mintegy 4 órányit), közben jegyzetelek, hogy csak úgy füstöl a papír, aztán megírom a három fejezetet, majd pediglen megírom a németes szakdogából az első fejezetet. Ez utóbbi nagy szívásnak ígérkezik, mert legalább 10 oldal kéne, de most ezzel nem idegesítem magam. Majd ha nem lesz meg a végén az 50 oldal, kitalálok valamit. Lehet például trükközni táblázatokkal :D, vagy akár képekkel. Igaz, ehhez a témához a korpuszom alapjául szolgáló könyvek fedéltervén kívül sok képet nem tudok felhasználni, de bízom benne, hogy esetleg szerencsém lesz. Kéne... Persze az is kellett volna, hogy az öt forrásomból ne csak négy legyen használható, de késő bánat, eb gondolat. Talán még a net megment. Jaj. De jó napnak ígérkezik ez a holnap!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai