Depresszív

hangulatban vagyok. Semmihez sincs kedvem, csak ajándékot csinálni meg töklámpást faragni, de például nincs itthon tök, és ettől még szomorúbb leszek, mert akkor így nem lesz töklámpás, pedig tavaly olyan jó volt, hogy csináltunk, és különben is már tavaly kitaláltam, hogy idén majd nem égetjük el a tökmagot, mert már tudjuk, merre kell csavarni a sütőt, ha ki akarjuk kapcsolni.

 

Nem tudom, hogyan fogom a minimumot elérni a németes szakdogában. Már az is eszembe jutott, hogy esetleg blablázok egy kicsit arról is, hogy a fordítás története Németországban, ami elég hülye ötlet, mert a kutatásomban csak magyar fordítás van, ezért inkább a magyar fordítás történetéről kéne írnom, de az meg vajon fog-e érdekelni bárkit is a német szakon. Kedden nagyon szeretnék 30 oldalt leadni a konzulensemnek, és könyörögni neki, hogy mentsen meg valami zseniális ötlettel. De tulajdonképpen bármelyik olvasóm is megmenthet az ötből, nem fogok tiltakozni, sőt csinálok neki túrógolyót vagy sportszeletet hálám jeléül.

 

Amúgy nem tudom, mondtam-e már, hogy utálom az ELTE-t. De, igazából pontosan tudom, hogy már sokszor mondtam, de azért most mondom megint. Miután már vagy két éve nem kell felvenni az etr-ben a szakdogát meg a szakzáróvizsgát tanegységként, mert a szakdoga leadásával jelzem a részvételi szándékom mindkét ügyben, tegnap tök véletlenül felfedeztem az etr-ben egy fórumban, hogy van szakzáróvizsgához jelentkezési lap, amit töltsek ki és adjak le nov. 16-án a szakdogámmal együtt. Esküszöm, nem értem a lényeget. Olyanok vannak a lapon, hogy mikor szeretnék államvizsgázni, mi a nevem, milyen szakon államvizsgázom, és milyen nyelvvizsgám van. Basszus, ezen infók egy része benne van az indexemben meg az etr-ben, egy másik része meg kiderül abból, hogy leadom a nyomorult szakdogát. Egyszerűen nem tudom elképzelni sem, mi lenne, ha valami egyszer logikusan történne ezen az egyetemen. De azt se bánom, ha minden szürreális, de basszus, legalább kirakhatnák valamely üzenőfalra például, hogy hahó, hülyegyerekek, le kell adni még plusz papírkákat, különben cseszhetitek a diplomátokat. Hihhetetlen. Amúgy attól is felszökött a vérnyomásom, hogy a tetves német szakos oldalon egy fél megjegyzés sincs arról, hogy most akkor mégis hány oldalt préseljek ki magamból szakdolgozat címén, negyvenet vagy ötvenet, mert például rohadtul nem mindegy, és mert például az amerikanisztikás honlapon fellelhető ez az infó. A német szakon viszont a régi kredites képzésről egy büdös szót nem ejtenek már, mert a minden lett a BA, ránk sz*rnak. Ez rohadt tisztességes, mert minimum a 2009/2010-es tanév végéig, tehát júliusig 100%-ig jogunk van az egyetemen tartózkodni, pláne annak, aki kétszakos, mert hát ugye akkor jár le az alap öt évünk, ami után még az állam szerint is csúszhatunk egyet, ami már 2011 június, fizetősen meg annyit, amennyihez kedvünk van. Gusztustalannak tartom, hogy ennek ellenére közel egy éve sz*rnak ránk a német szakon, és a BA-t babusgatják meg árasztják el infóval. De nem érdekel, akkor is kiderítem, mennyit kell írnom, be fogok menni a titkárságra, és ott is megkérdezem, és ha nem tudják, majd nagyon frappánsan megosztom velük a véleményemet. Januárban diplomát akarok. Nagyon. Elegem van ebből, nem szeretném már tovább élvezni az egyetemet. Majd júniusig kipihenem magam, akkor jelentkezem doktori képzésre, és reménykedem benne, hogy az egy fokkal szervezettebb.

 

Úgy érzem, a felgyülemlett frusztrációmnak két dolog tenne jót. Egy beszélgetés vagy az, ha összeverhetnék valakit. Beszélgetésre kár is ácsingóznom, úgyhogy az kiesett. Megkérdeztem Tomit, hogy terápiás célzattal megverhetem-e, de azt mondta, hogy nem. Lehet, hogy vennünk kellene egy boxzsákot. Vagy egy gumiszobát, ahol kiengedhetem a gőzt. Jelen pillanatban viszont úgy tűnik, hogy maradok ilyen frusztrált. Eddig azt hittem, csak nov. 16-ig, mert akkor leadok minden szakdogát, és vééégre elengedhetem magam, de nem, mert akkor még pont 15 napom lesz rá, hogy összedobjak két kiselőadást a németes államvizsgámra, és persze éppen időszerű lesz elkezdeni a tételek magolását az amerikanisztikás meg a tanári államvizsgára. Remélem, kibírom ép idegekkel, és minden sikerülni fog. Nagyon muszáj sikerülnie mindennek, tényleg.

 

A napomat az dobja fel valamennyire, hogy holnap hazajönnek anyuék, meg hogy Dr. Jamesnek sem tetszett a Wicked, és nem bírta végigolvasni. Ezzel megerősíti azt a gyanúmat, hogy a Wicked sz*r. Szívesen kölcsönadom amúgy bárkinek, akit ez érdekel, de már előre szólok, hogy sokat politizálnak benne, és ezt mindig szex közben teszik, ami engem nagyon zavar. Mondjuk még számtalan egyéb gondom is van ezzel a remekművel, pl. az, hogy szerintem méltatlan Baum regényéhez, és nekem nem lett volna képem ezzel lejáratni az eredeti könyvet. De nem vagyunk egyfomák, ugyebár, ezért még az is lehet, hogy másnak a kedvenc könyve lesz a Wicked. Eddig két foglalásom van rá (igazából egyikük sem kérte, csak rájuk tukmáltam, mert szörnyen érdekel a véleményük), de ettől eltekintve lehet jelentkezni. Meg attól eltekintve, hogy fogadalmam szerint soha többet nem adok kölcsön könyvet senkinek. Ja, az is feldobja a napomat, ha arra gondolok, hogy Bence ezt a hetet már otthon töltötte szerencsére, és ezúttal semmilyen vírust nem gyűjtött be.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai