Konzultáció

Természetesen az nem óra, hanem egy időpont, amikor előzetes bejelentkezést követően mehetsz ríni, ha valami problémád akad. Nekifutásnak mindjárt elmagyaráztam neki, miért kronologikus sorrendben fogom tárgyalni a forrásaimat, amire a következőt felelte: "Jó, úgy csinálod, ahogy akarod, csak minden ilyen lépést indokolj meg, nehogy felmerüljön az opponensben, hogy ez logikátlan." Hmm. Mivel ezt nem lehetett nekem emilben megírni, végiggörcsöltem a fél nyarat. Mondjuk inkább ez, mint hogy most kiderült volna, hogy tényleg nem csinálhatom úgy, ahogy kitaláltam.

 

Pozitív megerősítést is kaptam. Megkérdezték csoporttársak, elkezdtem-e már írni, és ha igen, hol tartok. Mondtam, hogy 38 oldalam van, majd kiderült, hogy nekik még egy sor se. Most határozottan jobban érzem magam, mert akkor mégsem állok olyan gyászosan, mint hittem.

 

Ez a két élmény sokat segít abban, hogy holnap újult erővel vessem bele magam a szakdolgozatom megírásába, és most már tényleg a végére érjek. Ráadásul a németes könyveket odaadták újabb két hétre, úgyhogy bőven lesz időm fénymásolni meg belekezdeni legalább a bevezetésbe. Ja, kell majd valami trükkös alcím, amire hivatkozva írhatok kb. 15 oldalt a fordítás szerepéről meg még ötöt az átváltási műveletekről. Valakinek ötlet? :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai