Eseménytelen napok

Ma elmentem belvárosi túrára, melynek első állomása a suli volt. Megpróbáltam a Mediothekből kivenni az olvasnivalót a szerdai irodalomra, erre kiderült, hogy csak itt, csak most délután 1-ig vannak nyitva. Én fél 2-kor értem oda, mert úgy tudtam, 2-kor zár a bazár. De nem. Kivételesen nem. Ezek után nem mentem át a könyvtárba, mert az a könyv ráér hétfőig, sőt akár szerdáig is, és gondoltam, akkor ezt most kihagyom. Felvettem egy könyvet a bookline-ból, aztán egyet az Aréna2000-től, aztán egyet a Szabó Ervin egyik fiókintézményéből. Közben egyszer terhesnek nézett egy pasi a buszon, és nagyon készségesen le akart ültetni, és nem értette, miért nem akarok leülni. Nem mondtam meg neki, hogy nem vagyok terhes, mert ő sem mondta, hogy szerinte igen, csak a szituációból derült ki.

 

A tegnap esti jazz utóhatása kitartott hajnali fél kettőig, ugyanis addig pörögtem tőle. Akkor végre el bírtam aludni. Ma viszont felfedeztem a tegnapi óra igazi hatását magamon, és emiatt most a másik tanárhoz nem megyek el jazzelni, amitől tök rosszul érzem magam, de... Úgy mozgok, mint egy reumás lajhár. Már tegnap éreztem az órán az egyik mozdulatnál, hogy nem kéne ezt ennyire akarni, de akartam, és jól meghúztam a combomat. Ez mára durrant be igazán, halál kellemes. A vállam alig mozog, a hátam meg aztán egyáltalán nem, azt is meghúztam, plusz izomláz is van benne. A porszívózás különösen kellemes volt így. Ezen kívül kisebb zúzódás is található a térdemen, ami miatt nem szeretnék letérdelni két-három napig. Szóval ezért nem megyek ma táncolni. Hú, de rossz érzés. De jövő héten aztán semmi tarthat vissza. Remélem, csütörtökön nem fogom így elhasználni magam. Egyébként most úgy tűnik, az egyik koreográfiát megtartottuk, és azt fogjuk építgetni. Ennek örülök, mert így tudok itthon gyakorolni. Persze csak akkor, ha már tudok mozogni.

 

Mindig azt hiszem, hogy majd hétvégén hű, de sok időm lesz szakdogát írni, megírok vagy 20 oldalt simán. Aztán mindig kiderül, hogy nem. Holnap reggelre van egy angol, délután egy mozi, este meg egy mozi. Vasárnap is délután egy mozi meg este egy mozi. Moziünnep van, ezért most halmozzuk az élvezeteket. (Becstelen Brigantyk, Rágcsávók, Rózsaszín sajt, valamint Harry Potter negyedszer.) Ez már eleve arra utalt, hogy szakdogákkal nem sok mindent fogok kezdeni. Most azonban felhívott anyu, hogy holnap mennek hozzájuk ebédre Katáék, menjünk mi is, ha szeretnénk. Még jó, hogy szeretnék! Úgyhogy most kezdődik az idő centizgetése, tök jó :) De tulajdonképpen úgy szép az élet, ha zajlik, úgyhogy nem bánom. És várom a holnapot :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai