Még kép - a családomról

Egy részét a neten találtam, más részét meg a gépemen (eddig tényleg nem tudtam, hogy ilyen kincseket rejt a gépem):

 

Ő a dédnagypapám, aki a tárnoki focicsapat tagja volt annak megalakulásától, 1914-től kezdve :)


 

Ő volt a dédnagymamám - gyönyörű fiatal lányként:

 

 

Amikor én még (bölcsis) kislány voltam :)

 


 

 

Tata anyuval 1960-ban :)

 

 


 

Tatáról nagyon szeretnék egy képet, mert kitenném a falamra. Anyutól már egy ideje kérem, csak mindig elfelejtjük mindketten, amikor ott vagyok. Alapvetően egy idősebb kori képét tenném ki, mert szerintem akkor volt csak igazán sármos a nagypapám, plusz én nyilván idősebb korában ismertem, ezért olyan kép is él róla a fejemben. De amikor ezt a képet megtaláltam a gépemen, teljes két percig azt hittem, veszünk fotópapírt, és már nyomtatom is, ez lesz kint Tatáról, mert itt annyira boldog és büszke. Aztán mégsem. Azért nem, mert a képkeret már megvan. Ugyanolyan fekete, mint Ibolya nénié, és anyut nem szeretném fekete keretbe tenni. Lehet ez babona, de igazából mindegy, micsoda: nem és kész. Szóval csak elkérem azt a másik képet, és majd ha eljutunk addig, hogy kipakolásszuk a képeinket, akkor talán veszek egy nem fekete keretet, és ez a kép is kikerül. Imádom, nem tudok betelni vele :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai