Practical Magic

Gary Hallet jófej. Kedvenc szereplővé lépett elő. Amióta feltűnt a színen, és sikerült társítani hozzá a filmből a színészt, azóta többször hangos nevetésben törtem ki a beszólásain. Meg úgy általában a sztorin.

 

Az egyik elveszett jelenet már előkerült, mégpedig a film első jelenete. Eléggé átírták a forgatókönyvben. Például szó nincs akasztásról, Maria az öregkorba hal bele. Ez persze Massachusetts államban az 1740-es években (ha jól tippelek) normálisnak mondható, viszont kevésbé izgi, mintha az 1690-es évek módija szerint felakasztották volna, ezért aztán egy percig sem hibáztatom a rendezőt és a forgatókönyvírókat.

 

A másik jelenet még nem volt, de már csak 70 oldal van hátra, és egyéb jelek is arra mutatnak, hogy ez a jelenet bizony már nem fog felbukkanni. Elárulom, hogy ez az a jelenet, amikor Sally kislányként elmondja a varázsigéjét annak érdekében, hogy sose legyen szerelmes, majd a film második felében jön a jelenet második fele, amikor a varázsigében szereplő kisfiú, aki elvileg nem létezhet, felnéz az égre, és "megbabonázódik". Annyira aranyos jelenet! (Azért tekintem egy jelenetnek, mert egy időpontban történik a két fele, csak az egyiket a poén kedvéért a második felét elhalasztják.)

 

"He will hear my call a mile away. He will whistle my favorite song. He can ride a pony backwards. He can flip pancakes in the air. He'll be marvelously kind. And his favorite shape will be a star. And he'll have one green eye and one blue."

 

Ez pedig az említett jelenet. Imádom :) (És kivételesen olyan jelenet, ami szinkronizálva jobban tetszik.)

 

 

Olyat nem találok most, amin a jelenet második fele "eredeti környezetében" látható, mert ahhoz már eléggé fáradt vagyok, de az alábbi videó első 30 másdpercében a jelenet az első felével együtt szerepel. Remixelve persze. Néhány nyálas pillanattal megspékelve Gary és Sally felnőttkorából, dehát azt figyelmen kívül is lehet hagyni :)

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk