Morc

Nem megyek sehova. Volt nálam jobb, majd megy ő. Amúgy a 20-ból 8-ban azért bent voltam, csak ez most kevés volt. Sebaj.

 

Ami viszont baj... Volt egy pedagógiai szemináriumom, ahol egyetlen darab kiselőadás alapján kaptunk jegyet. Ez már eleve nem hangzik jól. Viszont az értékelés úgy ment, hogy mindenki kitöltött egy értékelőlapot minden kiselőadás után. A tanár is. Az ő szavazata 50%, az összes többi szavazat a másik 50%. Szerintem hármasnál jobb jegy nem született. Miután képtelen volt normálisan, magyarul kifejezni magát, amikor arról beszélt, milyen is legyen az a kiselőadás (egyébként magyar szakot végzett, állítólag tanított is középiskolában... hááát...), mindenkinek karót adott. Kicsit talán érdemes lenne magába néznie.

 

Ma másodszor esett meg az a nagyon muris eset, hogy én elbattyogok az Infoparkba angolt tartani, a tanítvány meg nem. Kezdek rohadt ideges lenni ettől. Ha megbeszélünk valamit, miért nem lehet tartani hozzá magunkat? És ha már nem lehet, akkor miért nem lehet szólni? Ezen most jól felhúztam magam, pedig elsőre még mosolyogtam. Csak kétszer zsinórban nem olyan vidám. Mindenesetre az is tuti, hogy újra be fogom vezetni a késői lemondásos rendszert. Ha az óra előtt 24 órával még nem tudom, hogy nem lesz óra, és csak később szól valaki, too bad. Akkor szépen megkapom a pénzt, ő meg nem kap órát. Akkor ilyen esetek tutira nem lennének. Francba már :S

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai