...

A politika vicces. Kár, hogy nem nagyon van mostanában időm utánaolvasgatni meg híradót nézni, mert ez komolyan olyan, mint valami vígjáték. Jó, inkább tragikomédia. Én mindenesetre fogom a fejem. Az vigasztal, hogy eddig még mindig volt valahogy, nyilván most is pont így lesz. Csak már legyen valahogy minél előbb.

 

Láttam a könyvemet a Libriben. Nagyon felemelő érzés volt :) Örülök a fejemnek, na. :)

 

Csütörtökön este 11-kor lefeküdtünk aludni, hogy reggel kipihentek legyünk, már csak azért is, mert pénteken volt a vizsgatanításom. Hát, nagyon hasznos volt a (magunkhoz képest) korai fekvés, tényleg. Én kb. hajnali kettőig forgolódtam és fetrengtem a gyomorgörcstől, Tomi meg ötpercenként felriadt. Jó éjszakánk volt. Én már járkáltam, áttettem a fejem az ágy másik végébe, már mindent csináltam, ami még anyuéknál otthon hatni szokott, amikor eszembe jutott, hogy az agykontroll segíthetne. Szépen lemásztam alfába, (érzetre) mintegy 2 perc alatt kiállítottam a gyomromból a görcsöt, aztán szépen elaludtam. Előbb is eszembe juthatott volna a módszer, dehát...

 

A vizsgatanításom nagyjából jól ment, csak az idővel csúsztam el, de megvigasztalt a vizsgabizottság, hogy az nem nagy gáz, úgyhogy megnyugodtam. Aztán ötöst adtak. Hurrá :):) Hétfőn lesz a búcsúóránk, mindenféle szuper játékokkal készülök. Meg cukorral és csokival, hadd legyen jó az utolsó emlékük rólam :)

 

Pénteken reggel azt a felfedezést tettem, hogy az ősszel vásárolt csizmám talpa mintegy 25%-ban levált. Ettől elég ideges lettem, mert azért csak nem ingyen adták, és ha már kifizettem az árát (nem emlékszem, mennyi volt, hogy tény, hogy 10 ezer alatt volt), akkor talán ne essen szét egy téltől. Pláne úgy, hogy fele-fele arányban hordtam ezt meg a rendes téli csizmámat. Kénytelen voltam a pénteket a téli csizmámban tölteni (majd meghaltam, olyan melegem volt), ja, és a télikabátom egész nap a karomon utazott, úgyhogy a kartartástól frankó izomlázam is van. Szuper. Felhívtam Tomit, hogy az eddig halogatott tavaszi cipővásárlást muszáj előrehozni péntekre, mert se levált talpú, se baromi meleg cipőben nem szeretnék mászkálni. Úgyhogy este lett cipőm. Hurrá :) Szerintem szép, és nagyon-nagyon ajánlom neki, hogy ne menjen tönkre nyárra, mert akkor lehet, hogy a gyártó fejéhez vagdosom. Mert kemény vagyok.

 

A cipő mellett lett még egy balettpapucsom is. Már vettem egyet február legelején, és az sokkal korszerűbb is, mint ez. Annyi vele a baj, hogy nagyon modern módon kiemelték a talpvonalat (tehát a talp vonalán keményebb a bőr), hogy könnyebb legyen benne császkálni meg főleg féltalpra állni. Nekem viszont nem úgy áll a talpam, ahogy a gyártók szerint kéne, így én nem tudok benne féltalpon maradni, viszont minden sztepp végére begörcsöl a talpam. A tegnap vett cipő hagyományos változat, olyan, amilyet 5 évesen is hordtam a művészi tornán. Egyenvastag a talpa végig, és még a boltban kipróbáltam: tudok rajta féltalpon állni. Hurrá! Végre ez is megoldódott.

 

Urban legend rovatunk következik. Állítólag az Óz forgatásán az egyik jelenet felvételekor öngyilkos az egyik pöttöm (konkrétan felakasztotta magát), és ez benne maradt a filmben. Na most nyilvánvaló volt az első pillanattól, hogy ez egy baromság, de megnéztem a videókat meg a hozzászólásokat, mert azt olvastam, hogy ez az egyik legismertebb tény a filmmel kapcsolatban, én meg még életemben nem hallottam róla. Nem akartam hülyén meghalni, na. Megnéztem az egyik felvételt, és én is azt láttam, amit sokan mások: kicsit szétesett a díszlet. Még több ember szerint egy madár csapkodott a szárnyaival. Megnéztem egy másik felvételt is, mert azt ígérték, ráközelítenek a történésre, és tutira nagyon látni fogom, mi is az ott. Összpontosítok éppen nagyon erősen, amikor egyszer csak eltűnik a képernyőről a jelenet, előugrik egy koponya, és 35%-os hangerővel rámsikít. Majdnem leestem a székről. Azt hittem, szívrohamot kaptam, és végem is van, de azt azért nem. Viszont jól felpörgött a szívem. Azért fejlődtem. Ezt a műsort egy másik videónál pár éve már benyaltam egyszer, na akkor kórusban hallattunk halálsikolyt a koponyával. Anyu rohant is be, azt hitte, ölnek. A görcs álljon abba, aki ilyesmivel szórakozik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai