Legszebb öröm a káröröm

És ezt én ma kihasználtam. Egy bizonyos nagyon ellenszenves illető elé tükröt tartottam, meglátta benne magát, rosszul érezte magát ettől, én meg sátáni kacajt hallattam. És jólesett. Most egy jó darabig nem kell majd gonoszkodnom.

Edwidge Danticat "Breath, Eyes, Memory" c. könyve nagyon jó. Ha valakinek alkalma nyílik rá, olvassa el. Én még csak a 2/3-ánál járok, de úgy sejtem, hogy a hátra lévő egyharmad sem lehet rosszabb, mint az eddigi kétharmad. Tiszta jó :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai