Pörgünk
Akár a búgócsiga.
Tegnap meg ma takarítottunk. Reggeltől estig. Legtöbbet Tomi anyukája, aki ébredéskor, tehát fél hatkor már átment ma a Ferenc krt-ra, és délután 4-ig összesen 10 percet állt, azt is 6 részletben kb. Sajnos nem lett elég a csütörtök, sőt a ma sem :( Holnap viszont elkészül a mű. Tiszta lakásunk lesz. Csak rendkívüli módon összegányolódtak a festés során az ablakok, ajtók és ezek keretei meg tokjai, valamint az egyéb munkálatok során a parketta az előszobában meg a szobában. Igen, sajnos eleinte nem volt letakarva egyik helyiség sem, meg is van az eredménye. Mire mi segítettünk a letakaratlanságon, addigra már mindegy volt. A festők amúgy szépen dolgoztak, mindössze azt rontották el végül, hogy mi barackszínű szobát és fehér minden mást kértünk, de minden barackszínű lett. Egyébként szép, úgyhogy nem is akadtunk fenn a dolgon. Az picit bosszant, hogy a szobában a fólián a fal mentén végig csikkeket találtam, sőt két helyen péksüti maradványát is. Ezen kívül abszolút nem vidított fel, hogy a festés előtt tökéletesen működő WC ajtó most nem csukódik. Leszedték a festők, és vagy bénán tették vissza, vagy deformálódott az ajtó. Marha jó. Vadiúj, kb. két hónapja van fent, de még nem használtuk. Na mindegy... Valami lesz. Ma bútorokat cipeltünk Tomival. Én meg hadirokkant lettem. Kis túlzással élve. A vérvételes könyökhajlatom kissé bedurrant (tényleg csak kissé), de ahhol eléggé, hogy megnehezítse az emelgetést. Ezen túl az sem sokat segített az energiáimon, hogy végigszántotta a fél oldalamat az üvegszálas szigetelőanyag. Tök jó volt. Rám esett, mert ketten kevesen voltunk a felpakolásához. Nem baj, túléltem.
Holnap reggel költözés van, most már szó szerint, élesben. Mármint ma reggel. Cikis rész, hogy kevés lett az a rengeteg dolog, tehát az összes törékeny és nem olyan törékeny csetreszre öt dobozom van. Nem tudom, mi lesz, de egy a tuti, a komód fiókját ki kell pakolni, mert a komód holnap utazik át velünk. Olyan jó lenne, ha már bent lennének a lakásban a cuccaim... Tudnám értékelni.
Megyek is, próbálom rávenni még magam egy kis dobozolásra, bár Tomitól engedélyt kaptam lustulásra, szerinte eleget dolgoztam ma. Alapvetően szerintem is, csak mégis meg kéne ezt oldani... Ehh...
És akkor majd egyszer jövök. Nem tudom, mikor. Lehet, hogy holnap, lehet, hogy két hét múlva. Kiderül.
Tegnap meg ma takarítottunk. Reggeltől estig. Legtöbbet Tomi anyukája, aki ébredéskor, tehát fél hatkor már átment ma a Ferenc krt-ra, és délután 4-ig összesen 10 percet állt, azt is 6 részletben kb. Sajnos nem lett elég a csütörtök, sőt a ma sem :( Holnap viszont elkészül a mű. Tiszta lakásunk lesz. Csak rendkívüli módon összegányolódtak a festés során az ablakok, ajtók és ezek keretei meg tokjai, valamint az egyéb munkálatok során a parketta az előszobában meg a szobában. Igen, sajnos eleinte nem volt letakarva egyik helyiség sem, meg is van az eredménye. Mire mi segítettünk a letakaratlanságon, addigra már mindegy volt. A festők amúgy szépen dolgoztak, mindössze azt rontották el végül, hogy mi barackszínű szobát és fehér minden mást kértünk, de minden barackszínű lett. Egyébként szép, úgyhogy nem is akadtunk fenn a dolgon. Az picit bosszant, hogy a szobában a fólián a fal mentén végig csikkeket találtam, sőt két helyen péksüti maradványát is. Ezen kívül abszolút nem vidított fel, hogy a festés előtt tökéletesen működő WC ajtó most nem csukódik. Leszedték a festők, és vagy bénán tették vissza, vagy deformálódott az ajtó. Marha jó. Vadiúj, kb. két hónapja van fent, de még nem használtuk. Na mindegy... Valami lesz. Ma bútorokat cipeltünk Tomival. Én meg hadirokkant lettem. Kis túlzással élve. A vérvételes könyökhajlatom kissé bedurrant (tényleg csak kissé), de ahhol eléggé, hogy megnehezítse az emelgetést. Ezen túl az sem sokat segített az energiáimon, hogy végigszántotta a fél oldalamat az üvegszálas szigetelőanyag. Tök jó volt. Rám esett, mert ketten kevesen voltunk a felpakolásához. Nem baj, túléltem.
Holnap reggel költözés van, most már szó szerint, élesben. Mármint ma reggel. Cikis rész, hogy kevés lett az a rengeteg dolog, tehát az összes törékeny és nem olyan törékeny csetreszre öt dobozom van. Nem tudom, mi lesz, de egy a tuti, a komód fiókját ki kell pakolni, mert a komód holnap utazik át velünk. Olyan jó lenne, ha már bent lennének a lakásban a cuccaim... Tudnám értékelni.
Megyek is, próbálom rávenni még magam egy kis dobozolásra, bár Tomitól engedélyt kaptam lustulásra, szerinte eleget dolgoztam ma. Alapvetően szerintem is, csak mégis meg kéne ezt oldani... Ehh...
És akkor majd egyszer jövök. Nem tudom, mikor. Lehet, hogy holnap, lehet, hogy két hét múlva. Kiderül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése