Margitsziget
Utánanéztem ennek a problémának, hogy akkor most Margitsziget vagy Margit-sziget. Csak mert pontosan emlékszem, hogy én a Margitszigetet tanultam, mint kivételt a szigetek nevei közt. Erre kis okos helyesírási szabályzat mit mond? Margitsziget: budapesti városrész, Margit-sziget: természetföldrajzi név. Ehh.
Mindenesetre a Margitszigeten voltunk ma. Eredetileg a Borárosról hajóval mentünk volna, de az nem jött össze, mert lekéstük. Nem akart jönni a busz az istennek se, kb. negyed órát álldogáltunk a buszmegállóban. Mentünk villamossal inkább. Én kevésbé jó hangulatban indultam útnak, mert rettenetesen álmos voltam, plusz még reggel volt egy köröm Ákoskával. Elmentem WC-re, aztán azzal kellett szembesülnöm ébredés után két perccel, hogy a gyerek nem húzta le a WC-t. Mentem kezet mosni, épp ott volt a gyerek is, mondtam, valaki nem húzta le maga után a WC-t. Erre a válasz: "Hát azt én úgy szoktam, hogy nem húzom le sosem." Enyhén berágtam, mert basszus, én meg nem szoktam hozzá, hogy lehúzás nélkül hagyja ott valaki a WC-t. Na mindegy. Nem nagy dráma, csak a válasz idegesített egy cseppet. A Margitszigeten elmentünk a vadaskerthez, ahol anyuék körbenéztek Ákoskával, míg én sorban álltam a gyereknek a gyereklovaglásnál. Mintegy 20 perc ácsorgás után derült ki, mikor már anyuék is ott voltak, hogy a 300 Ft-ot nem ám a lovacskás bácsi kezébe kell perkálni, hanem a büfében kell érte jegyet kérni. Anyu elment a büféhez. Ekkor Ákoska már nagyjából 10 perce mással sem tudott foglalkozni, mint hogy mikor lovagolhat már, mikor kerül sorra. Anyu visszajött, és azt mondta, nem adtak neki jegyet, mert 1-ig van lovaglás, aztán legközelebb 2-től, és szar nekünk, ha ott álltunk 20 percet a sorban, mert nincs kiírva sehova se az az infó, hogy a büfében kell jegyet venni, se az, hogy 1 és 2 között szünet van. Én teljesen felhúztam magam rajta, hogy basszus, a gyerek végigállta a sort, és akkor még nem is lovagolhat. És már csak egy darab kislány volt előttünk. Mondtuk Ákoskának, hogy ez most sztornó. Azt hittem, lesz itt sírás-rívás, tiltakozás, és igaza is lett volna, mert becsülettel várta a sorát. Ehhez képest teljesen normálisan megkérdezte, miért nem lovagolhat, anyu elmondta, hogy most szünet van, és csak 2-től lehet megint. A gyerek simán ráhagyta, és már indult is, hogy akkor nézzük meg a halakat meg a teknősöket. Nem ezt vártam volna egy hatévestől, teljesen ledöbbentem. Ezek után én elbúcsúztam tőlük, mert haza kellett jönnöm angolra. Erre Ákoska közölte, hogy ő nem szeretné megnézni akkor a halakat és a teknősöket, lovagolni sem szeretne most, sőt hajókázni sem, velem akar jönni haza. Mondtam, nem lehet, mert nem tudok vele foglalkozni, mert dolgozni kell. Erre ő: "Nekem is dolgozni kell. Játszani kell. Azzal nagyon sok dolog van." Innentől azzal próbált meggyőzni, hogy neki rengeteg a dolga. Aztán rájöttem, hogy konkrétan tényleg csak annyi van, hogy velem akar lenni. Mondtam neki, nyugodtan maradjon ott anyuval, lovagoljon, hajókázzon, stb., mert ma itthon alszom vele, és holnap én is hazamegyek Hortobágyra. Ettől megnyugodott, és végre hajlandó volt ott maradni anyuval. Olyan édes :)
Anitával ma volt az utolsó angolunk, most mindketten nagyon izgulunk, hogy mit hoz a szombat. Én nagyon-nagyon remélem, hogy csak jót. Hajrá, hajrá... Anita után nem mentem el táncra :( Szörnyű. Megint rossz vagyok. Csak hát annyira elfáradtam, és annyira semmi erőm, hogy nem bírtam rávenni magam. Megbeszéltem magammal, hogy cserébe jövő héten háromszor megyek, tehát két középhaladóra meg ismétlésnek egy kezdőre. Reméljük, nem lógom el.
Tomi felhívott, és két érdekeset is mondott. Egyik, hogy jövő héten egy napra bezár az étterem, hogy neki legyen szabadnapja. Azt hittem, poénkodik. De mikor már vagy ötödször erősítette meg, hogy ez tök komoly, kezdtem elhinni. Mik vannak :O A másik meg, hogy meglepiii :) Holnap este. Annyira szeretem a meglepit :) Kész.
Hétfőtől tapétázás kezdődik a Ferenc körúton. Addig még likvidálni kéne a sitteszsákokat, valamint befejezni a villanyszerelést. Állítólag öt napig lesz nagy munkálkodás a lakásban, aztán festő el. Ez úgy 16-a, ha jól értelmezem. És akkor aztán fogjuk a cókmókot, és átcuccolunk :) Ez azt is jelenti, hogy hétfőn megkezdem az utolsó hetemet itthon. Ez de izgiii :)
Mindenesetre a Margitszigeten voltunk ma. Eredetileg a Borárosról hajóval mentünk volna, de az nem jött össze, mert lekéstük. Nem akart jönni a busz az istennek se, kb. negyed órát álldogáltunk a buszmegállóban. Mentünk villamossal inkább. Én kevésbé jó hangulatban indultam útnak, mert rettenetesen álmos voltam, plusz még reggel volt egy köröm Ákoskával. Elmentem WC-re, aztán azzal kellett szembesülnöm ébredés után két perccel, hogy a gyerek nem húzta le a WC-t. Mentem kezet mosni, épp ott volt a gyerek is, mondtam, valaki nem húzta le maga után a WC-t. Erre a válasz: "Hát azt én úgy szoktam, hogy nem húzom le sosem." Enyhén berágtam, mert basszus, én meg nem szoktam hozzá, hogy lehúzás nélkül hagyja ott valaki a WC-t. Na mindegy. Nem nagy dráma, csak a válasz idegesített egy cseppet. A Margitszigeten elmentünk a vadaskerthez, ahol anyuék körbenéztek Ákoskával, míg én sorban álltam a gyereknek a gyereklovaglásnál. Mintegy 20 perc ácsorgás után derült ki, mikor már anyuék is ott voltak, hogy a 300 Ft-ot nem ám a lovacskás bácsi kezébe kell perkálni, hanem a büfében kell érte jegyet kérni. Anyu elment a büféhez. Ekkor Ákoska már nagyjából 10 perce mással sem tudott foglalkozni, mint hogy mikor lovagolhat már, mikor kerül sorra. Anyu visszajött, és azt mondta, nem adtak neki jegyet, mert 1-ig van lovaglás, aztán legközelebb 2-től, és szar nekünk, ha ott álltunk 20 percet a sorban, mert nincs kiírva sehova se az az infó, hogy a büfében kell jegyet venni, se az, hogy 1 és 2 között szünet van. Én teljesen felhúztam magam rajta, hogy basszus, a gyerek végigállta a sort, és akkor még nem is lovagolhat. És már csak egy darab kislány volt előttünk. Mondtuk Ákoskának, hogy ez most sztornó. Azt hittem, lesz itt sírás-rívás, tiltakozás, és igaza is lett volna, mert becsülettel várta a sorát. Ehhez képest teljesen normálisan megkérdezte, miért nem lovagolhat, anyu elmondta, hogy most szünet van, és csak 2-től lehet megint. A gyerek simán ráhagyta, és már indult is, hogy akkor nézzük meg a halakat meg a teknősöket. Nem ezt vártam volna egy hatévestől, teljesen ledöbbentem. Ezek után én elbúcsúztam tőlük, mert haza kellett jönnöm angolra. Erre Ákoska közölte, hogy ő nem szeretné megnézni akkor a halakat és a teknősöket, lovagolni sem szeretne most, sőt hajókázni sem, velem akar jönni haza. Mondtam, nem lehet, mert nem tudok vele foglalkozni, mert dolgozni kell. Erre ő: "Nekem is dolgozni kell. Játszani kell. Azzal nagyon sok dolog van." Innentől azzal próbált meggyőzni, hogy neki rengeteg a dolga. Aztán rájöttem, hogy konkrétan tényleg csak annyi van, hogy velem akar lenni. Mondtam neki, nyugodtan maradjon ott anyuval, lovagoljon, hajókázzon, stb., mert ma itthon alszom vele, és holnap én is hazamegyek Hortobágyra. Ettől megnyugodott, és végre hajlandó volt ott maradni anyuval. Olyan édes :)
Anitával ma volt az utolsó angolunk, most mindketten nagyon izgulunk, hogy mit hoz a szombat. Én nagyon-nagyon remélem, hogy csak jót. Hajrá, hajrá... Anita után nem mentem el táncra :( Szörnyű. Megint rossz vagyok. Csak hát annyira elfáradtam, és annyira semmi erőm, hogy nem bírtam rávenni magam. Megbeszéltem magammal, hogy cserébe jövő héten háromszor megyek, tehát két középhaladóra meg ismétlésnek egy kezdőre. Reméljük, nem lógom el.
Tomi felhívott, és két érdekeset is mondott. Egyik, hogy jövő héten egy napra bezár az étterem, hogy neki legyen szabadnapja. Azt hittem, poénkodik. De mikor már vagy ötödször erősítette meg, hogy ez tök komoly, kezdtem elhinni. Mik vannak :O A másik meg, hogy meglepiii :) Holnap este. Annyira szeretem a meglepit :) Kész.
Hétfőtől tapétázás kezdődik a Ferenc körúton. Addig még likvidálni kéne a sitteszsákokat, valamint befejezni a villanyszerelést. Állítólag öt napig lesz nagy munkálkodás a lakásban, aztán festő el. Ez úgy 16-a, ha jól értelmezem. És akkor aztán fogjuk a cókmókot, és átcuccolunk :) Ez azt is jelenti, hogy hétfőn megkezdem az utolsó hetemet itthon. Ez de izgiii :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése