Kilábalás

Tegnap estére olyan hátfájásom lett a tánctól, de olyan... Tomi bekente sportkrémmel, mikor hazaért. Hát, nem spórolt az anyaggal, nem mondhatnám... Szóval bekent. Vastagon. Azt hittem, szénné ég a hátam. Ez valami iszonyú fájdalmas :O Vagy csak fáradt voltam. All the same. Mindenesetre hat, mert reggelre már nyoma sem volt a hátfájásnak. Sőt. Ma nem is jött elő, pedig rendesen kijutott szegény testemnek ma is. A sportkrémet ettől még nem szerettem meg. Csak életveszély esetén engedem a közelembe ezek után.

Rékával nem találkoztunk ma, de ami még ennél is szomorúbb, hogy jövő hét utáni keddig tutira nem is fogunk. Pedig már beszélgethetnénk egy jót.

Lillától kaptam ma tanácsot az arcomat-hátamat borító förmedvények likvidálására. Azt mondta, ha már Tunéziában járok a tengernél, mosogassam magam szorgosan tetőtől talpig tengervízzel, és száradjon rám a só (ez nem átok, csak úgy néz ki :P), és akkor elmúlnak ezek az izék. Irtó kíváncsi leszek. Mivel kettőnk közül ő a kozmetikus, és még milyen kozmetikus, ezért inkább arra számítok, hogy elmúlik.

Ma tánc után sikerült megpillantani az L+T párost. Long live brain control! Ezt tudom rá mondani. Lassan tényleg teljesen elhiszem, hogy működik ez a dolog. Egy hátránya a dolognak, hogy akkor is működik, ha negatív eseményt programozok. Erre a mai eset a legjobb példa. Annyiszor gondoltam arrafelé jártamban-keltemben, hogy elkerülhetetlenül meglátom őket, hogy hoppá, megtörtént. Tavaly ugyanígy hónapokig féltem tőle, hogy L.-t fogom látni a 4-es v. 6-os vilin, aztán voilá, megtörtént. Mától kezdve ünnepélyesen soha többé nem gondolok arra, hogy egyszer úgy futunk össze, hogy csevegni is kell T-vel. "Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik!" Ezek a régiek is tudtak valamit.

Tomi, hiányzol ám! Tényleg hiányzik. Már majdnem 14 órája nem láttam :P És még egy csomó ideig, legalább 24 óráig nem is fogom. Sebaj, nemsokára készen lesz a közös lakás, akkor aztán annyit látom, amennyit csak akarom. Többé-kevésbé.

Szörnyű merénylet történt ma ellenem. Kaptam egy hírlevelet a Bookstationtől, amiben mellesleg (utolsó sorban :D) megjegyezték, hogy ÓRIÁSI AKCIÓ van KÖNYVEKRE a boltjukban még EGY HÉTIG. Már akkor sejtettem, hogy ebből baj lesz. Felmentem a honlapra, nézegetni kezdtem az akciós könyveiket, s lőn baj: nyolcat sikerült zsákmányolni úgy fél óra alatt. Pedig közben mondogattam szorgosan, hogy így is van még 2-3-4 elolvasatlan kötetem, úgyse olvasom el ezeket a büdös életben sem, mert amúgy is Questiát kéne bújni bőszen az amerikanisztikás szakdolihoz, stb. A pozitív rész az, hogy ez a nyolc könyv összesen 2500 Ft-ba fáj. Mondjuk a magam által szabott limit 2000 Ft volt, na de mire vannak a szabályok...., illetve "ez nem is annyira törvény, mint inkább afféle útmutató". Szóval holnap megyek, átveszem a gyűjteményt :) És lesz William Faulkner-összesem (L). Aki eddig nem olvasott volna William Faulknert, pótolja. Nagyon-nagyon jó!!!! A lekifurdalás elkerülése végett azért a nyolc könyvből csak hét angol, a nyolcadik német. Hiába, no, az angol a szívem csücske, a német meg nem.

Hmmm.... Was noch? Jahh, igen :) Találtam még egy kiadót. Mert már nem bírok magammal, annyira fordítanék. Lehet, hogy fordításfüggő lettem. Ezen kívül próbáltam keresni arab alapkifejezéseket, mint "Jó napot!", "Kérem", "Köszönöm", "Viszontlátásra", "Mennyibe kerül?", de nem jött össze. Oké, a köszönés és az elköszönés meglett, plusz a megköszönés is. De a többi nem. És jó volna még pár dolog. Keresgélés közben arra jöttem rá, hogy a spanyol mellett akarok még tanulni arabul és törökül. Nyelviskolát is leltem már hozzá. Nyilván nem mostanában kerül sorra, főleg bizonyos körülmények miatt, de egyszer... Nem olyan sokára...

Szeretlek, Manóóó! (L)(K)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai