Az oroszok eltűntek a spájzból
A blog visszaváltott édes anyanyelvemre. Így már sokkal jobb.
Ma elmaradt az immigration órám, mert "Frank bácsi elment haverkodni Kellner bácsival" :D Meghallgattunk egy prezit, ez beletelt vagy 20 percbe, aztán még 70 percet ültünk és tettük a semmit. Mondjuk azért mindenki jól eldumálgatott, ez tény.
Nyelvgyakon a tanárom vkiről: "Nem jött ma be, mert azt hitte, már sosem kerül sorra a kiselőadása." Erre a gondolatom: "És lássuk be, nem is alaptalanul." Még mindig a reneszánsznál tartunk. Már a barokkot is be kellett volna fejeznünk. Nem baj. Max. nem kerülök sorra, és akkor beadok egy handoutot, aztán levan a gond az egészről.
Kötöttünk szerződést. Végre. Jee. Kiderült, hogy tökre nem kell ide Headway. Azt csinálok, amit csak akarok. Vagy amit a diákok kérnek. Ez jó hír.
A mai órámra való bejutás egészen kabarészerűre sikerült. Ismét. Megint 10 percet töltöttem a recepción bebocsátásra várva. Én értem, hogy állati komoly dolog ez az IBM meg a titkai meg a besurranó tolvajok meg minden, de könyörgöm... Most már minden alkalommal ezt fogjuk játszani? Ejj, de jó is lesz... Amúgy ma nagyon családiasan voltunk. 50%-os részvétellel. Ez 1 embert jelent (rajtam kívül).
A könyvnek (Witches Abroad) nemsokára a végére érek. Még 40 oldal. Érdekes sztori. Kiderítettem, hogy lefordították már (brühühü). Terry Pratchett: A mese vége. Lehet keresni, beszerezni, elolvasni. Szerintem érdemes.
Kaptam ma egy mp4-et a döglött mp3 helyett. Nem műxik. Valami rontás lehet rajtunk. Mostanában nem volt szerencsénk olyan műszaki cikkhez, amit ne kellett volna visszavinni 1-2-sok alkalommal. Úgy tűnik, ez az mp4 is látja még az eladóját. Az a vicces dolog történik, hogy nem hajlandó nekem a gépről zenét másolni magára. Elkezdi szépen, eljut fél perc alatt egy darab szám 10%-áig (csigalassúúúúúú), aztán közli, hogy megtelt a lemez (2 GB), aztán elveszti a lemezt, és nem hajlandó többet megismerni. Passz, hogy mi baja. Apu gépén már működik, de ez rajtam mit sem segít. Nem baj. Tulképp nem zavar, de azért vicces.
Erősen fontolgatom, hogy holnap nem megyek a néni óráira. Az van, hogy nagyon szeretem mindkét fordítást, de sajnos baromira nem fogunk fordítani. Azon fogunk vihogni, hogy bukik/bukott a kormány, engem meg az stresszel. Akármelyik kormány bukna, stresszelne a dolog. Így, hogy ez bukik, ez stresszel. Tényleg külföldre kéne költözni. Valami félelmetes, ami itt megy. Időnként elgondolkozom rajta, hogy vajon az illetők is átérzik-e, mekkora vadbarmok, vagy ez csak kívülről látszik. Brrr.
Ma kaptam emilt a kiadótól, hogy küldjek be pár oldalt a készülő fordításból. Megírtam, hogy a fordítás lényegében nem készül, hanem elkészült, és még az utolsó 40 oldalhoz veszek igénybe emiles segítséget. Aztán elküldtem az első két fejezetet. Edited by anyu. Talált benne négy olyan pontot, ahol nem értünk egyet. Ebből háromnál átjavítottam a javaslatára. A negyediket megtartottam. Ő a magyartanár, ez ténykérdés, de szerintem akkor sem jó az úgy. Majd kiderül. A kiadó azt írta, azért kérik a pár oldalt, hogy felhívhassák a figyelmemet az esetleges hibákra. Remélem, nem találnak benne különösebben sokat.
Jött egy cserediák a suliba. Japán/kínai/koreai. (Szégyellem a fejem, de akkor sem tudom megállapítani :S) Az immigrationre is jár meg a szakmai nyelvhasználatra is. A mai immigration után jó benyomása keletkezhetett az egyetemről. Van itt minden... Azért a csúcs szerintem az, hogy a tanár beküldi az órára maga helyett az Ausztriából ide szakadt Erasmus-diákot. Na az mindent visz.
Tomiiiii. Hiááááányzol. Szegény. Tök hulla. A csütörtök-péntek-szombat az viccesen alakult (persze csak én nevettem), lényeg az, hogy összesen mintegy 8 óra alvással sikerült 21 és fél órát melózni. Ezen belül 9 óra meló, 4 óra alvás, aztán 12 és fél óra meló. Az nagyon komoly. Mondjuk utána jött 11 óra alvás. Mélyen. :) És már megint órát állított valaki, hogy a macska rúgja meg. Mi a francnak? Energiaspórolás, értem én, de ez tényleg annyi rengeteg spórolással jár? :/ Mindenesetre confusing, az tuti. Kellett az a vasárnap, míg megtaláltam az időérzékemet, bár még ma délután is adódtak gondjaim. És nyár végén ezt még egyszer. Hurrá!
"Míg a Nyuszi magyarázott, Micimackó mézre gondolt, Malacka a földet nézte, Bagoly meg a haját tépte."
"And I think to myself... Ooooh, what a wonderful world" (Miközben a képernyőn USA által gyártott, vérbe fagyott hullák láthatók, i.e. Michael Moore: Bowling for Columbine. Érdemes megnézni. Eléggé megrázó, de nagyon szemnyitogató. Attól eltekintve, hogy ezt a Michael Moore-t is képen törölhetné már valaki, elvégre mi a francnak megy oda az NRA elnökének, Charlton Hestonnak a házához, aki mellesleg olyan 80 körüli bácsika, hogy aztán egy lőfegyverrel meggyilkolt kislány képét mutogassa neki. Mégis, mit mondjon rá a bácsi? Szaggassa meg a ruháit és szórjon hamut a fejére? Vagy mi a franc? Szóval szerintem a bácsi fordulhatna a Túlkapás Bizottsághoz teljes lelki nyugalommal. Ettől a résztől eltekintve nagyon komoly a film.)
Ma elmaradt az immigration órám, mert "Frank bácsi elment haverkodni Kellner bácsival" :D Meghallgattunk egy prezit, ez beletelt vagy 20 percbe, aztán még 70 percet ültünk és tettük a semmit. Mondjuk azért mindenki jól eldumálgatott, ez tény.
Nyelvgyakon a tanárom vkiről: "Nem jött ma be, mert azt hitte, már sosem kerül sorra a kiselőadása." Erre a gondolatom: "És lássuk be, nem is alaptalanul." Még mindig a reneszánsznál tartunk. Már a barokkot is be kellett volna fejeznünk. Nem baj. Max. nem kerülök sorra, és akkor beadok egy handoutot, aztán levan a gond az egészről.
Kötöttünk szerződést. Végre. Jee. Kiderült, hogy tökre nem kell ide Headway. Azt csinálok, amit csak akarok. Vagy amit a diákok kérnek. Ez jó hír.
A mai órámra való bejutás egészen kabarészerűre sikerült. Ismét. Megint 10 percet töltöttem a recepción bebocsátásra várva. Én értem, hogy állati komoly dolog ez az IBM meg a titkai meg a besurranó tolvajok meg minden, de könyörgöm... Most már minden alkalommal ezt fogjuk játszani? Ejj, de jó is lesz... Amúgy ma nagyon családiasan voltunk. 50%-os részvétellel. Ez 1 embert jelent (rajtam kívül).
A könyvnek (Witches Abroad) nemsokára a végére érek. Még 40 oldal. Érdekes sztori. Kiderítettem, hogy lefordították már (brühühü). Terry Pratchett: A mese vége. Lehet keresni, beszerezni, elolvasni. Szerintem érdemes.
Kaptam ma egy mp4-et a döglött mp3 helyett. Nem műxik. Valami rontás lehet rajtunk. Mostanában nem volt szerencsénk olyan műszaki cikkhez, amit ne kellett volna visszavinni 1-2-sok alkalommal. Úgy tűnik, ez az mp4 is látja még az eladóját. Az a vicces dolog történik, hogy nem hajlandó nekem a gépről zenét másolni magára. Elkezdi szépen, eljut fél perc alatt egy darab szám 10%-áig (csigalassúúúúúú), aztán közli, hogy megtelt a lemez (2 GB), aztán elveszti a lemezt, és nem hajlandó többet megismerni. Passz, hogy mi baja. Apu gépén már működik, de ez rajtam mit sem segít. Nem baj. Tulképp nem zavar, de azért vicces.
Erősen fontolgatom, hogy holnap nem megyek a néni óráira. Az van, hogy nagyon szeretem mindkét fordítást, de sajnos baromira nem fogunk fordítani. Azon fogunk vihogni, hogy bukik/bukott a kormány, engem meg az stresszel. Akármelyik kormány bukna, stresszelne a dolog. Így, hogy ez bukik, ez stresszel. Tényleg külföldre kéne költözni. Valami félelmetes, ami itt megy. Időnként elgondolkozom rajta, hogy vajon az illetők is átérzik-e, mekkora vadbarmok, vagy ez csak kívülről látszik. Brrr.
Ma kaptam emilt a kiadótól, hogy küldjek be pár oldalt a készülő fordításból. Megírtam, hogy a fordítás lényegében nem készül, hanem elkészült, és még az utolsó 40 oldalhoz veszek igénybe emiles segítséget. Aztán elküldtem az első két fejezetet. Edited by anyu. Talált benne négy olyan pontot, ahol nem értünk egyet. Ebből háromnál átjavítottam a javaslatára. A negyediket megtartottam. Ő a magyartanár, ez ténykérdés, de szerintem akkor sem jó az úgy. Majd kiderül. A kiadó azt írta, azért kérik a pár oldalt, hogy felhívhassák a figyelmemet az esetleges hibákra. Remélem, nem találnak benne különösebben sokat.
Jött egy cserediák a suliba. Japán/kínai/koreai. (Szégyellem a fejem, de akkor sem tudom megállapítani :S) Az immigrationre is jár meg a szakmai nyelvhasználatra is. A mai immigration után jó benyomása keletkezhetett az egyetemről. Van itt minden... Azért a csúcs szerintem az, hogy a tanár beküldi az órára maga helyett az Ausztriából ide szakadt Erasmus-diákot. Na az mindent visz.
Tomiiiii. Hiááááányzol. Szegény. Tök hulla. A csütörtök-péntek-szombat az viccesen alakult (persze csak én nevettem), lényeg az, hogy összesen mintegy 8 óra alvással sikerült 21 és fél órát melózni. Ezen belül 9 óra meló, 4 óra alvás, aztán 12 és fél óra meló. Az nagyon komoly. Mondjuk utána jött 11 óra alvás. Mélyen. :) És már megint órát állított valaki, hogy a macska rúgja meg. Mi a francnak? Energiaspórolás, értem én, de ez tényleg annyi rengeteg spórolással jár? :/ Mindenesetre confusing, az tuti. Kellett az a vasárnap, míg megtaláltam az időérzékemet, bár még ma délután is adódtak gondjaim. És nyár végén ezt még egyszer. Hurrá!
"Míg a Nyuszi magyarázott, Micimackó mézre gondolt, Malacka a földet nézte, Bagoly meg a haját tépte."
"And I think to myself... Ooooh, what a wonderful world" (Miközben a képernyőn USA által gyártott, vérbe fagyott hullák láthatók, i.e. Michael Moore: Bowling for Columbine. Érdemes megnézni. Eléggé megrázó, de nagyon szemnyitogató. Attól eltekintve, hogy ezt a Michael Moore-t is képen törölhetné már valaki, elvégre mi a francnak megy oda az NRA elnökének, Charlton Hestonnak a házához, aki mellesleg olyan 80 körüli bácsika, hogy aztán egy lőfegyverrel meggyilkolt kislány képét mutogassa neki. Mégis, mit mondjon rá a bácsi? Szaggassa meg a ruháit és szórjon hamut a fejére? Vagy mi a franc? Szóval szerintem a bácsi fordulhatna a Túlkapás Bizottsághoz teljes lelki nyugalommal. Ettől a résztől eltekintve nagyon komoly a film.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése