--

Nem lesz belőlem szócikkíró. Vannak kifogásaim a dolog ellen, amelyek nem közvetlenül azzal kapcsolatosak, hogy nem választottak ki a munkára. Ez talán jobb is így (túlterheltség szempontjából). Egyéb problémáim vannak. Mindegy.

Most frusztrált vagyok. Egyrészt az elutasítástól. Másrészt attól, hogy asszem, kedden félreértettem Dr. James egyik kérdését, amiből holnap akár még ciki is lehet. Fenébe. Megkérdezte kedden, hogy jövő órán én vezetem-e a beszélgetést. Mondtam, hogy nem. Azt mondta, ő úgy emlékszik, hogy én. Erre a mellettem ülő lány mondta, hogy talán összekever azzal a lánnyal, aki pont nem jött be órára. Ezt aztán a szakdogás beszélgetés előtt meg is osztottam Dr. Jamesszel, aki bólintott, hogy tényleg, biztosan ez lehet. Erre ma kiküldte emilben a discussion leading beosztását a keddi meg a csütörtöki órára. Na most én a csütörtöki órán erre a hétre jelentkeztem leadingelni. Erre fel április 10.-re vagyok beírva, holnapra meg beírta azt a lányt, aki kedden nem volt bent. Ergo: Dr. James a keddi kritikus gondolkodás órán következő óra alatt a most csütörtöki vállalatos órát értette, nem pedig a jövő keddi kritikus gondolkodást. Arrggh.... A konfliktuskerülés miatt frusztrálódtam... Mert nagy gáz nem lehet. Vagy tudomásul veszi a csaj, hogy ő leadingel, és levan a gond a dologról, vagy megdöbben, hogy nem is ő jön, én meg megmondhatom, hogy félreértettem a kérdést. A leadingelésre még hétvégén felkészültem, tehát ezzel nem lehet baj. Jajj, hogy utálom a félreértéseket :S

Már csak két helyről várok visszajelzést. De arról a két helyről türelmetlenül. Egyiküknek 11 napja írtam, másikuknak épp egy hete. Az a helyzet, hogy most már komolyan kezdek aggódni. Főleg a 11 napos történet miatt. Mert azt nagyon-nagyon szeretném. Mellesleg meg már csináltam is nekik munkát, szóval pl. juttathatnának... A 7 napos sztori nem annyira gáz, mert ott az van, hogy max. keresek egy másik hasonló kaliberű állást, ami nincs a világ végén és valami emberi időpontban lehet csinálni. Jajjmá.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai