Beszámolok a karácsony környékéről :)

Na szóval a karácsony. Mert ezt ígértem. Rengeteg mindent kaptam :) Egy korcsolyát, egy kardigánt, két fülbevalót, valamint rengeteg könyvet és csokit :) A könyveket nem tudom, mikor olvasom el, bár egyet már elkezdtem. Ennek címe A nyelvi ösztön, és olyan dolgokról szól (kb. 70%-ban), amit Kövecses mesélt anno. Kövezettek meg, Andik :P Csak azért, mert én kértem. A másik, amibe belekezdtem, névnapi ajándék volt. Fő a nyugalom címen fut. Mondjuk ismerek olyat szűk környezetemben, akinek nagyobb szüksége lenne rá, mint nekem :P Az vele a bajom, hogy részben igaza van, részben nem. Egyrészt tényleg nem kell minden bosszúságból világvégét csinálni. Másrészt viszont tejbetöknek nevel, ami szerintem meg nem jó módszer. De nem baj, közben critical thinkingelek, és nem hagyom átverni magam :D

A kutya megint tündéri volt ajándékbontogatáskor :) Meg úgy egyáltalán. Ahogy tudja, mi fog történni, mikor az erkélyről behozzuk a fát. Annyira szeretem ezt a törpét :)

25-én Tomival és Katáékkal karácsonyoztunk. Nem sorolom fel, mikor kitől mit kaptam, de mindennek nagyon örülök, csak akkor reggelig itt lennénk :)

26-án családi karácsony volt Százhalombattán kis családi összetűzéssel megspékelve. Azt szeretem ezekben a konfliktusokban, hogy apró-cseprő, jelentéktelen félreértésekből akkorát tudnak robbanni, hogy az ember egészen elképed. Anyu családi történelmes cd-je körül is volt zűr, de szerintem az a lényeg, hogy jó ötlet volt és nagyon szép lett meg megható. Nagyiék betegek voltak, hányás meg hasmenés, dögrovás. Náluk ebédeltünk, mert Gabi nem akarta azt mondani nekik, hogy nem jó ötlet. Egyikük egyik gyereke úgyis azt mondta már nekik, hogy majd akkor köszönt karácsonyt, ha meggyógyultak. Kedves. Na mindegy.

27-én lementünk Hortobágyra. Mamáékhoz. A kutya összetűzésbe került anyuval, szerintem vicces volt az egész helyzet. Tetszik, hogy Lizának van igazságérzete :) És meg is büntette anyut az igazságtalansága miatt. Nem kell valami szörnyűre gondolni, csak nem nézett rá :) Ha anyu odanézett, elfordította a fejét. Viszonylag sokáig kellett neki hízelegni, míg hajlandó volt elfelejteni a dolgot. Mamáéknál van most egy majdnem 5 éves kisfiú, Ákoska. Nagyon aranyos, és nem tipikus 5 éves kisfiú. Nem rossz, nem hangos, semmi baj nincs vele. Nem nagyon tud beszélni, de ezen persze lehet segíteni. Anyu beszéltette is vagy egy órát egyhuzamban az egyik nap. De lehet, hogy többet. Sok szót nem ismer, nem érti, mit mondanak neki, máskor meg nem tudja kifejezni magát, vagy rossz szót használ egy bizonyos dologra. Pl. a kilyukadt nála kipukkadt lett, ami harisnya esetében azért nem a legjobb választás. Este anyuval hányingerünk lett, majd 6-tól 9-ig nonstop hányás és hasmenés. Óriási élmény, de tényleg. Én személy szerint egészen biztos voltam benne, hogy meg fogok halni. Ezt jeleztem is anyunak, de ő azt mondta, inkább ne :) És itt vagyok :) Rossz éjszakám volt, de másnap egész nap aludtam. Este 9-től másnap este 6-ig. Aztán 5 órát tévéztem, hogy elfáradjak, és aztán kb. 1 óra fetrengés után éjféltől 10-ig megint aludtam. Hazajöttünk, majd este 6-tól délig aludtam (két óra szünettel). 45 óra alvás 3 nap alatt. Több mint egy heti adagom :) Itthon lázas lettem meg torokfájós. Mamánál fáztam meg, mert állati hideg volt.

A szilveszter jó volt. Réka 2 év után megint eljött, aminek én örültem. Szeretem, ha itt van. Volt társasjáték, koccintás, darts, aztán gitározás, aztán reggel 7-től alvás. Később lencseleves, ólomöntés, Híradó, Egy nehéz nap éjszakája ("Hogyan nevezné a frizurát, amit hord?" "Arthurnak."), Kérdezz-felelek, aztán Heti Hetes, Kötöznivaló bolondok (akarom még egyszer, vicces), végül pedig 2 adag Különös katasztrófák nyomában (NatGeo). Röviden és tömören ennyi :) Ma pedig fordítottunk Tomival (nekem a szerencsétlen retorika jegyemért egy nyakatekert, de egyszerű dolgokról szóló angol szöveget, amiből még van 12 oldal. jeee). Most meg még fordítok kicsit, asszem. De ez nem biztos. Holnap megkapok 3 jegyet. 9-én még egyet. 12-én még egyet. Aztán vmikor még hármat. És akkor roló le erre a félévre. A Nortonból még elolvasom az Álmosvölgy legendáját, mert filmben nagyon tetszett, aztán visszaadom a könyvtárnak a tulajdonát 31-én. És kérek tőlük új könyvet a következő félévre. Így megy ez.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai