LizaGazdija

 Az utolsó fogatlan mosolyokat kapjuk Violától. Egy hónapja szenved, és most már félig kint van az első foga (egyszerre legalább hat jön szegénynek). Fogatlan mosolyt már csak akkor fogunk látni, amikor nekik lesznek gyerekeik. Fura belegondolni.

 Megvolt az idei év első strandolása. Idejét sem tudom, mikor került rá sor már májusban, szerintem még Flóra előtt. Igaz, hogy csak kb. 1 órát tudtunk ott lenni, de Flóra ezt az időt végigpancsolta, és Tomival mi is bejutottunk a vízbe. Az számomra továbbra is rejtély, itt miért jéghideg minden medence vize, otthon azért barátságosabb szokott lenni. Egyedül Viola nem mártózott meg egyelőre, de a gangulat tetszett neki, végig csacsogott meg mosolygott. Legközelebb őt is vízbe mártjuk.

 Tomi sokszor ezzel a számmal tér magához reggel*: Én is szeretem, jó kis aláfestő zene a reggelekhez. Ezért is örültem meg, amikor novemberben teljesen véletlenül belebotlottam a zenekar turnétervébe, és ott azt láttam, hogy március 15-én Bécsbe szeretnének jönni. Sokáig tipródtam, vajon mennyire lesz lockdown, mert ha nagyon, akkor csalódás lesz, ha mégsem jut el Tomi a koncertre, de végül bátor voltam, és két jegyet kapott karácsonyra. Ekkor Viola még csak 4 hónapos volt, távolinak tűnt az idő, amikor majd rajtam kívül bárkivel is elalszik, úgyhogy azt beszéltük meg Tomival, alapvetően együtt megyünk a bulira, de ha úgy látjuk, Violának még korai lesz a nélkülem töltött este, akkor az egyik húgát/barátját hívja el. Flóránál nem kérdés az elalvás, sokszor aludt már rokonoknál. Márciusra már Viola is egészen ügyesnek tűnt, akár 2-3 órára is elmehettem már itthonról nappal úgy, hogy nem volt nagy sírás, mire visszajöttem. Így aztán bevállaltuk Tomival, hogy én megyek vele 15-én, és...