Murter - még egy kis evés, nyelvtudás
A következő pár napban aztán ismét strandoltunk. Nagyon jó volt ez így: igazi pihenés némi Aktivurlaubbal ötvözve. A hét alatt elolvastam két könyvet, A spessarti fogadót Wilhelm Haufftól meg egy novelláskötetet Egy hulla kalandjai – A világirodalom humora címmel. (Ez utóbbiban kevés szó esik hullákról, majd lehet, hogy írok róla külön.) Amikor én a novelláknál jártam, Tomi belekezdett a Hauff-könyvbe, és tetszik neki. Előtte motoros kézikönyvet olvasott, mert szeretne motorozni.
Még kétszer volt olyan, hogy elmentünk enni, mindkétszer a kemping bejáratánál található étterembe, ahol meglepően olcsón meglepően jó kajákat adnak. Első alkalommal anyuval és Tomival apró halat ettünk, de nem olyan volt, mint anyunak az első étteremben: ezek nagyon pici halacskák voltak, nem kellett őket kifilézni se, annyira kicsik, és rajtuk volt a fejük. Végig az járt az eszemben, míg ettünk, hogy a halak ezt a jelenetsort nézik, ha halhorrorra vágynak. Ez néha majdnem megakadályozott a halacskák elfogyasztásában, de végül nem. Különben finomak voltak mind egy szálig. A második alkalommal anyu hústálat választott, mi meg Tomival sajttal töltött burgert, ami a hamburgerből a húst jelenti, mint kiderült. Ez is nagyon finom volt. Apu mindkétszer a csevapcsicsa mellett döntött.
Burger, saláta, ajvár, hagyma (meg Cockta is volt, a helyi kóla, ami olyan rossz, mint a Dr. Pepper)
Érdekes volt, hogy gyakorlatilag senki nem tud angolul. Csak a recepciós lányok, ők is mérsékelten. Azért lepett meg, mert kicsit északabbra emlékeim szerint gond nélkül lehetett az angollal boldogulni már tíz éve is. Persze baj így sem volt, azért van az embernek keze meg lába, hogy mutogasson vele, ha nincs közös nyelv. Meg azért van az embernek horvát útikönyve, hogy az évek alatt néhány alapszót meg fontosabb kifejezést elsajátítson horvátul - szerintem ez a minimum, ha az ember idegen országba megy, többek között azért, mert a helyieknek bizony jólesik.
Azért az egy vicces jelenet volt, mikor a kempinges étteremben a pincér első alkalommal felvette a rendelést, majd buzgón magyarázni kezdett horvátul, és csak azt értettük, hogy mondogatja, hogy “vecser", ami az este. De aztán könnyen kiderült, hogy azt akarja mondani, hogy már este van, ezért nem távozáskor, hanem felszolgáláskor kell fizetni. Néha eltöprengek, valóban szükséges-e nyelveket beszélni egy külföldi tartózkodás megkönnyítése érdekében. És akkor még meg sem említettem a bácsit az Isztrián, aki tizenöt éve hallotta, amikor anyuval igyekeztünk összerakni angolul a fish picnickel kapcsolatos kérdéseinket, és erre magyarul bemutatta a teljes programot, pedig horvát volt.
Még kétszer volt olyan, hogy elmentünk enni, mindkétszer a kemping bejáratánál található étterembe, ahol meglepően olcsón meglepően jó kajákat adnak. Első alkalommal anyuval és Tomival apró halat ettünk, de nem olyan volt, mint anyunak az első étteremben: ezek nagyon pici halacskák voltak, nem kellett őket kifilézni se, annyira kicsik, és rajtuk volt a fejük. Végig az járt az eszemben, míg ettünk, hogy a halak ezt a jelenetsort nézik, ha halhorrorra vágynak. Ez néha majdnem megakadályozott a halacskák elfogyasztásában, de végül nem. Különben finomak voltak mind egy szálig. A második alkalommal anyu hústálat választott, mi meg Tomival sajttal töltött burgert, ami a hamburgerből a húst jelenti, mint kiderült. Ez is nagyon finom volt. Apu mindkétszer a csevapcsicsa mellett döntött.
Burger, saláta, ajvár, hagyma (meg Cockta is volt, a helyi kóla, ami olyan rossz, mint a Dr. Pepper)Azért az egy vicces jelenet volt, mikor a kempinges étteremben a pincér első alkalommal felvette a rendelést, majd buzgón magyarázni kezdett horvátul, és csak azt értettük, hogy mondogatja, hogy “vecser", ami az este. De aztán könnyen kiderült, hogy azt akarja mondani, hogy már este van, ezért nem távozáskor, hanem felszolgáláskor kell fizetni. Néha eltöprengek, valóban szükséges-e nyelveket beszélni egy külföldi tartózkodás megkönnyítése érdekében. És akkor még meg sem említettem a bácsit az Isztrián, aki tizenöt éve hallotta, amikor anyuval igyekeztünk összerakni angolul a fish picnickel kapcsolatos kérdéseinket, és erre magyarul bemutatta a teljes programot, pedig horvát volt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése