A munka meg a szórakozás
Kipofozgattam a fordításom első ötven oldalát. Az eredményt ugyan még nem tekintem végleges állapotnak, de már egészen pofás kezd lenni. Még egy-két olvasás, és elégedett leszek. Megtaláltam egy tavaly nyári blogbejegyzésemet, amiben eldöntöttem, hogy 2014. január 1-jével belefogok egy projektbe. Nos, január 1-je kicsit elmúlt, meg is ijedtem, vajon el tudom-e még kezdeni ezt , mert szerintem csak az év legelső napjától érdemes csinálni, és ki akar 2015-ig várni – arról nem is szólva, hogy addig még százszor elfelejtem, pedig tök szívesen vennék szép képeslapokat meg papírt meg dobozt. Úgyhogy a vásárlásból (több embernek kerestem szülinapi ajándékot, és találtam is, háhá) hazatérve leültem, nyitottam egy Jegyzettömböt, és nekiláttam összegyűjteni, az év első tizenhat napján mikor mi volt a fénypont. És fel tudtam idézni minden egyes napomat! Úristen! Hova fér belém ennyi emlék?! Vagy ez azt jelenti, hogy idén eddig minden napomnak volt értelme?