Sosem lesz vége
Tegnap olvastam, hogy a kiszivárgott infók szerint dec. 26-tól jan. 18-ig megint teljes lezárás lesz, és a beutazókra vonatkozó karantén végét január 10-ről március végére tolják ki. Ez az infó mély letargiába taszított, konkrétan csak vonszoltam magam jobbra-balra egész nap, mindentől elment a kedvem. Azért persze konyháztunk Flórával, énekeltünk, megbeszéltük a megbeszélnivalókat, olvastunk mesét, stb. Ma megvolt a bejelentés: a határokról még nem olvastam semmit egyik cikkben sem, valószínűleg kacsa volt az előzetes infó, vagy ha nem, akkor majd később közlik, viszont a lezárás január 26-ig tényleg január 18-ig szól. Három és fél hónapja nem voltunk otthon, és a szüleimet utoljára két és fél hónapja láttam, akkor is végig maszkban voltunk, és nem sokat beszélgettünk, mert a unokaöcsém esküvői szertartásán vettünk részt. Egyre jobban fáradok, úgy érzem. Biztos az is hozzáteszi a magáét, hogy képtelen vagyok időben lefeküdni, ezért állandóan álmos vagyok, meg az is, hogy ritka nehéz