LizaGazdija

Csíny letudva, et cetera, et cetera. Fordítás elküldve. Most izgulhatok tovább, hogy vajon elégedett lesz-e a szerkesztő.

A héten mindkét alkalommal magával hozta az edző az ötéves kisfiát. A gyerek nagyon helyes, életre való, igazi, hamisítatlan kisfiú. Amikor az apja első alkalommal kezébe adott egy akkora zsákot, amekkora a gyerek, és mondta, hogy az abban található irgalmatlan mennyiségű labdát kell leengedni az erre alkalmas szerszám segítségével, és a gyerek leült és nekiállt, akkor kicsit leesett az állam. Aztán amikor három, azaz HÁROM darab labda leengedése után a gyerek felállt és rohangálni kezdett, akkor helyrebillent a világ rendje: igen, ilyen egy ötéves kisfiú. Ezek után végig futkározott, hangoskodott, és legalább kétpercenként mondta, hogy "APAAA!" A második alkalommal már csendesebb és nyugodtabb volt kicsit. Mondjuk azért megértem, hogy nem viselte túl jól a megpróbáltatást: este fél 6-tól 11-ig kellett edzőteremben lennie, és fegyelmeznie magát. Nem tudom, ez hány ötévesnek menne. Amúgy az is érdekes volt, hogy melyik edzőtársból mi jön ki: volt, akin látszott, hogy halálra i

Itt lehet olvasni róluk. A cikk legérdekesebb képe szerintem ez: Amikor a sivatag hajója találkozik az Aral-tó hajójával. Btw: tegnap érkezett a blogra az 5000. látogató. Hurrá!