LizaGazdija

Számomra meglepően könnyű volt felébreszteni a gyerekben az izgatott várakozást: egyszer kellett elmondani, hogy hamarosan jön a Mikulás, és hoz ajándékot, azóta naponta többször felmerül a kérdés, mikor lesz ez a nemsokára, nem ma-e véletlenül. Kiraktunk ma egy puzzle-t, Flóra egyből kérte, hogy még valamit játsszunk. Elővettem erre az egyik olyan játéktartó dobozát, amit ritkán nézeget - talán azért, mert az én gyerekkori plüsseimmel van tele, és a plüssökkel egyelőre még nem nagyon tud mit kezdeni, megnézegeti őket, rájuk mosolyog, és ennyi. No, ebből a dobozból egyszer csak előbukkant ő*: Flóra szeme egyből felcsillant, és lelkesen azt kiabálta: - Megjött a Mikulás! *Tavaly kapta az egyik nagynénitől és nagybácsitól Mikulásra, és karácsony után ebbe a dobozba tettük, hátha év közben is játszana vele. Azóta egyszer-kétszer vette csak elő ezt a dobozt.

 Kicsit szomorúan állapítottam meg, hogy idén nem lesz magyar nyelvű kis könyv a csizma mellett 6-án reggel, pedig mindig szokott lenni. Jó, már kétszer is volt, végül is nem olyan régóta van még Flóránk :) Már eltöprengtem rajta, legyen-e akkor német nyelvű a könyvecske, amikor is kinyitottam a karácsonyi díszekkel teli dobozt, és ott figyelt benne két magyar nyelvű kis könyv a Mikulás/karácsony témakörről. Nagyon hálás vagyok a Mikulásnak, hogy tavaly ilyen előrelátó volt.

Nézegeti a Mikulástól kapott könyvét Esti mesét hallgat

Ennyire biztos nem voltam jó, a Mikulás durván elfogult ❤ Az adventi naptár, ami jól illusztrálja többek között, hogy Tomi mennyivel kreatívabb, mint én. Én napokig bújtam a Guglit, miközben azon agyaltam, mibe tegyem majd a meglepetéseket, és úgy akadtam a házikós ötletre. Ehhez képest ő csak úgy kitalálta és megcsinálta ezt. Nem kell ám mindent túlbonyolítani, ahogy én szoktam :) Imádom. (A férjemet is meg a naptárt is.) A számok mellett mindig van egy kis rajz vagy üzenet, belül pedig eddig minden nap volt egy idézet szeretetről, karácsonyról, ünnepről, plusz odacelluxozva egy csoki, vagy ha nem csokis nap volt, akkor kuponos, ma pl. egy hátmasszázst nyertem, ami telitalálat, eléggé be van állva a vállam/hátam.

You're not alone. Mit ne csináljunk 3 óra alvás után? Ne vegyünk a kezünkbe ollót! Ellenkező esetben csak a szerencsén fog múlni, hogy nem vágjuk le a kezünket. (Jó, ez még tegnapi történet, de átcsúszott a megörökítése mára.) Nagyon-nagyon jó érzés örömet okozni, ez sokadszor bizonyosodik be. Annyira jó volt látni, ahogy meghatódik a srác, amikor átadtam neki a nálunk lévő Hely összes dolgozója számára beszerzett Mikulásokat. És olyan jó volt látni, hogy még percek múlva is sugárzott az arca az örömtől, és ahányszor rám tévedt a szeme, mindig fülig ért a szája :)

Ez a Mikulás nagyon modern, napjainkban már fényképet is készít, aztán el is küldi nekünk. Az alábbi hármat anyuéknál fotózta, amikor ott járt 5-én éjszaka: Ezt nekünk tette félre anyuék cipőtartójára Ezt anyunak vitte Ezt meg apunak Mikulás napján is volt például edzés, és K. sütött nekünk palacsintát, amit este 10-kor, a második óra végén meg is lehetett enni. De K. jófej, ezért mikor megkérdeztem, elcsomagolhatom-e magamnak azt az egyet, amit nekem szánt, ha nem akarok már ilyen későn enni, pláne palacsintát nem, mondta, hogy simán. Úgyhogy választottam egy nutellásat, és hazahoztam reggelire. Ez az igazi önfegyelem! Na jó, megkönnyítette a dolgomat, hogy edzés után akkor sem tudnék enni, ha akarnék, mert ilyenkor csak a víz fér el bennem. Egyébként meg idén sokaknak osztogattam mini-Mikulást, és mindenki nagyon örült neki. A kozmetikusom meg is ölelgetett érte, és majdnem ugrált, hogy milyen jó :) K. meg teljesen ledöbbent, mondta, nem hitte, hogy rá is...

Úgy néz ki, idén is nagyon jók voltunk. (Továbbra sem foglalkoztat, hogy a Télapó kommunista mese, a Mikulás meg a Mikulás, nekem továbbra is szinonimák, elnézést.) Ezt akkor találta a Mikulás, amikor anyuéknál járt. A szívecskén a felirat: "Sok szeretettel a Mikulástól Lucának, Tominak". Nyolcéves korom óta tudom, hogy a Mikulásnak olyan írása van, mint anyunak. Érdekes, nem? :) Ez az ablakunk ma reggel. Ezt az adventi naptárat én kaptam, mert szeretem az Almdudlert.

Különféle okokból kifolyólag múlt vasárnap került rá sor. Volt ünnepi ebéd, könnyű, fogyókúrás: csülkös bableves, brassói aprópecsenye apu módra, majd torta. Ebéd után névnapot köszöntöttünk: volt virág, katicás fülbevaló, később csizma és pulcsi. Aztán már nemcsak Kata volt a főszereplő, hanem a gyerekei is, mert nekik megérkezett a Mikulás anyuékhoz, és bizony nem kis örömmel vették ezt tudomásul. Olyanokat kurjongattak… Annyira aranyosak, amikor örülnek :) Amikor Kata elment anyuékkal vásárolni, mi Zolival ketten maradtunk a fiúkkal. Főleg Zoli szórakoztatta őket, mert én csak úgy tudtam megvárni anyuékat, hogy még náluk megírtam az óraterveimet meg összeraktam a karácsonyi ppt-t, úgyhogy én főleg haladtam. Azért csináltam nekik gyurmából egy hóembert, meg amikor a Christmas crackerről kerestem videót a youtube-on, ami nem túl hosszú, de kiderül belőle, mi a lényeg, Matyi iszonyúan megörült, hogy videózunk, és azonnal az ölembe telepedett, mad nemsokára megjelent Bence is. Úgyhogy a...

Idén is sikerült a decemberi ünnepkör kellős közepén hozzászólásokat olvasni, bár mondjuk nem sokat, de idén is ugyanúgy meglepődtem, mint tavaly. Idén is előkerültek azok az emberek, akik habzó szájjal verik az asztalt, hogy márpedig Mikulás nincs, és aki ilyenekkel tömi a gyereke fejét, az hülye. Akkor hagytam abba az olvasgatást, amikor megérkezett az első jó válasz a hőbörgésre: csodák kellenek, nem lehet mindig a rideg valóságban élni, és persze lehet a gyereknek esti mese gyanánt törikönyvet is olvasni, csak minek. Idén fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy ezek azok az emberek, akik 3-4-5 évesen kaján vigyorral a képükön álltak oda az oviban a társaik elé, és ünnepélyesen bejelentették, hogy nincs is Mikulás, aztán röhögtek, ha valaki ezen megdöbbent, netán sírva fakadt. Nekem is volt ilyen társam, én is tőle hallottam először, hogy nincs Mikulás, bár az illető egyúttal azt is közölte, hogy nincs Jézuska sem. Ha már lúd, legyen kövér. Öten-hatan álltunk körülötte, és volt...

Tegnap éjjel megérkezett, és két helyen is hagyott nekünk ajándékot, ilyen jók voltunk. Marci is kapott, ő is több csomagot, biztos összekeverte valakivel a Mikulás bácsi. Fényképes beszámoló következik: A Mikulás kapcsán megint elszomorodtam tegnap este, úgy éreztem, megszakad a szívem. Nagyon hiányzik nekem az ablakkilincsről Liza Mikulás-csizmája, amit én varrtam és hímeztem, és hiányzik, ahogy reggel odaáll az ablak alá, és bámulja a csizmát, és szimatol. Egyszer majd biztos Marci is ráérez erre, de neki ez volt az első Mikulása, és ezért nem érti a lényeget, bár tény, hogy az ajándéknak nagyon örült. Az elveim ellenére végül kapott egy mini csokit, de tényleg csak minit, mert nem szeretném, ha úgy járna, mint Liza, és idős korára elromlanának a fogai. Boldog Mikulást mindenkinek :) Én ma a nagypapámra is gondolok, aki ma a névnapját ünnepelné a pénteki születésnapja után.

Ez nekünk jött: Ez Lizának:

Hát itt éjjel akkora Mikulás-járás volt, de akkora... Olyan jók voltunk mindhárman egész évben, hogy az már nem is igaz. Mindannyian egy csomó csokit kaptunk, plusz Tomi meg én még narancsot is. Hurrá :) És ma van Tata névnapja, ezt is meg kell említeni ezzel a nappal kapcsolatban.

Mert ma éjjel jön a Mikulás.