A hét első felének krónikája
Hétfőn visszavittük a kutyát ahhoz a másik orvoshoz, ahol ügyeleten voltunk. Kiderült, hogy nagyon jól van, de azért majd ha legközelebb megyünk, írnak neki szívgyógyszert, addig is szedjen antibiotikumot az orra miatt. Nem megyünk többet, van saját orvosunk, és az antibiotikumot sem adjuk már neki, mert szegénynek hasmenése lett tőle, és mikor megkérdeztük telefonon a saját orvost, hogy mi legyen, ő azt javasolta, hagyjuk az egészet a francba. Hagytuk, és azóta a kutya jól van. Tegnap egész nap vásároltunk, most már teljesen berendezett akváriumunk van, de sajnos ez egy neonhal életébe került. Itthon Tomi főzött spenótot. Én a magam részéről világ életemben utáltam a spenótot, de úgy vagyok vele, hogy tipikus gyerekeknek való kaja ez, úgyhogy nem árt leküzdeni az undort jó előre, ha a saját gyerekemnek majd hitelesen akarom népszerűsíteni. Ugyanez áll a banánra, de annak a gondolatától is elfog a hányinger, hát még ha megcsap a szaga... brr... Pedig azzal is kezdeni kell valamit. Mind