LizaGazdija

Éppen egy éve, hogy Ibolya néni elment.  

Kölcsönkocsinak ne nézd a fogát, mondhatnánk. Nem készült el a mi autónk, ezért kaptunk egy Suzukit. Igazán nem szeretnék bántani senkit, de azért az igénytelenségnek is van egy határa... Kekszdarabok, oroszlánszag, kutyapóráz, párizsis zacskó (mondjuk párizsi nélkül), sós mogyoró szanaszét, sós mogyoró zacskója elhajítva, félbetört szélvédő... Nem is találok szavakat. Legyen elég annyi, hogy hazavárom a kisautót.

Miután kivittük anyuékat a reptérre, hogy elrepülhessenek Barcelonába az őszi szünetre, átjött Livi. Egész nap itt volt, és szerintem mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Beszélgettünk, ebédeltünk, néztünk filmet. Kettőt is. Buhera Mátrix és Argo, ez volt a program. És még annyi film felmerült, amit meg kéne nézni... Hmmm. Szóval jó volt :) Gyere máskor is :)

Ilyet sikerült venni Bence második szülinapjára. Én mondjuk nem tudtam róla. Egyféle tortagyertyát árultak az Intersparban, én meg akkor néztem volna meg közelebbről, hogy mi is az, ha legalább két versenyző lett volna. De mivel csak ő volt, lekaptam a polcról, és szépen hazaballagtam vele. Ezek után elkészült a szülinapi szív alakú muffin, amelynek tetejét feldíszítettem/-tük, és beleállítottuk a két szál kék tortagyertyát. A szülinapi ebédkor aztán arra került a sor, hogy meggyújtsuk. Az első gyanús jel az volt, amikor úgy kezdett szikrázni, mint a csillagszóró. Gondoltam, de jó, vicces gyertya. De a java még hátra volt! Mondtuk Beninek, hogy fújja el. Kis segítséggel elfújta, már el is terelődött a figyelme a muffinról a naaagy tortára, amikor is a vicces gyertya fogta magát, és újra meggyulladt. Legalább öt percig játszotta a kis család, hogy elfújták, az meg meggyulladt. Bence annyira örült neki :) Olyan jó volt látni, ahogy nevet rajta, és próbálja kilogikázni, hogy ez miért nem

Múlt héten egyik este békésen sétáltunk hármasban a körúton. Lizácska nagyon élvezte a dolgot, ahogy szokta. Nézegetett jobbra, nézegetett balra, peckesen szedte a lábait. Én már viszonylag messziről megláttam az egyik bolt előtt egy paplant, amely alatt kivehető volt egy ember alakja. Közeledtünk, Liza az előbb leírt módon, nagy vidáman ballagott. Aztán mikor már majdnem a paplan mellé értünk, Liza odanézett, és a paplan pont abban a pillanatban megmozdult. A kutya akkorát ugrott oldalra, hogy bármelyik magasugrót megszégyenítette volna. Majd megtorpant, és felálló füllel bámulta a paplant, ami nem mozdult többet. Mikor úgy kb. összeszedte magát, szeretett volna odamenni, hogy megnézze, mi volt ez, de nem engedtem neki. Gondoltam, hátha a paplan alatt fekvő hajléktalan nem örül, ha egy kutya körbeszaglássza. Lizát jól kinevettük, megállapítottuk, hogy magasan ver minden cukiságblog-szereplőt, aztán hazaballagtunk.   Pár nappal később egyedül vittem Lizát reggeli sétára. A gyógyszertár