Kísértés
Nem szeretem a "Mekit". Gyerekkoromban vágytam oda, de mivel anyu már akkor sem szerette, évente két alkalommal mentünk csak - a szülinapomon, majd a névnapomon. Ezen a két napon nem kellett oviba, később suliba mennem, és egész nap kettesben voltunk. Jártunk az Állatkertben, a Vörösmarty téri karácsonyi vásárban, moziban (amit anyu szintén nem szeret annyira), na meg a Mekiben, ahol kaptam egy Happy Meal menüt. (Tuti, hogy voltak még programok, anyukám elég kreatív, de nekem ezek maradtak meg leginkább.) Így aztán a Meki kiemelt eseménnyé vált. Érdekes módon annyira rögzült ez az évi két mekizés, hogy máig is évente kétszer támad kedvem Mekibe menni. Tavaly amúgy csak egyszer voltam, és akkor is csak egy narancslevet ittam, szóval mondhatjuk, hogy tavaly nagyjából kimaradt az élmény. De most! Most bedobtak a postaládába egy kupongyűjteményt, amilyet kb. háromhavonta szoktak, és ami sosem mozgat meg. De most! Most valamiért Mekibe akarok menni, és van a kuponok közt egy oly