Öröm-bódottá
Anyu régen sok könyvet felolvasott nekem esti mese gyanánt, és mind meg is van a mai napig. Egyik nagy kedvencem volt a Rémusz bácsi meséi, amiről a könyvespolc berendezésekor (másfél éve) kiderült, hogy sajnos lapjaira hullott szét, és nem is nagyon lehet megragasztani, ráadásul hiányzik is belőle vagy húsz oldal. Még akkor megnéztem az antikváriumban, van-e példányuk belőle, de nem volt, úgyhogy előjegyeztem, mert nekem ez a könyv egyszerűen kell. És ma reggel, amikor megnyitottam az emileket, ott várt az értesítő, hogy beérkezett hozzájuk egy jó állapotú példány ebből a könyvből, és hat napig erről csak én tudok, döntsem el, kell-e még. Naná, hogy kell! Már meg is rendeltem, és most repesek az örömtől. Juhú, lesz Rémusz bácsim megint!