Tegnap éjféltől 3/4 1-ig álltam a szekrényem előtt, felpróbáltam az összes tavaszi-nyári ruhámat, néhányat szettben, mert többek között az egyik szoknyámhoz akartam felsőt találni, amit épp most javíttattam meg. Az egész program végén levontam a következtetést: nincs egy göncöm, amit felvegyek. Ennek megfelelően mai első utam a Cserpesen át a Corvinba vezetett, ahol úgy mentem be a C&A-ba, hogy addig innen ki nem megyek, amíg nem találok valami normális, hozzám illő ruhát. Ez hatékony stratégiának bizonyult, ugyanis velem jött egy nyári ruha, egy blúz és egy ing. Egy ing, értitek?! Soha még nem tudtam magamnak normális inget venni, mert egyik sem jó rám. És most találtam olyat, ami jó, és be tudom gombolni rendesen, és jól is áll! Egészen meg vagyok hatva. Amúgy hat ruhadarabot vittem be magammal, ebből öt jó volt rám, a hatodik meg ugyanez az ing volt, csak más méretben. Ma egészen elfelejtettem, hogy utálok ruhát próbálni és venni. Igaz, nagyon hatékonyan dolgoztam, összesen se