Kulturális különbség
Ismerkedés egy amerikai kolléganővel. Ő: Most vagy itt először? Én: Nem, csak ez az első napom. Otthon voltam a kislányommal két évet. Ő, elszörnyedve: Úristen! Hogy élted túl? Ez valami félelmetesen unalmas lehetett! Én: Nem éreztem annak, szerettem vele lenni. Neked van gyereked? Ő: Igen, egy, de hála az égnek én csak hat hetet voltam otthon, nálunk annyit lehet. De már alig bírtam kivárni, hogy visszamehessek dolgozni, rettentő unalmas volt a világtól elszigetelve létezni. Nyilván ott, ahol hat hét a gyes, azt szokják meg, az a természetes. De én pl. hat hét után örültem, hogy járni tudok, és egy órára sem mertem még itthon hagyni a gyereket senkivel*. Unatkozni sem nagyon volt alkalmam az elmúlt két évben, zajlik az élet egy kisgyerekkel (is). Azért örülök, hogy nem az USA-ra esett a választásunk, mert bár sok minden szimpatikus benne, nem tudom elképzelni, hogyan tudnék egy hathetes csecsemő mellől visszamenni dolgozni. *Jó, hathetes korában még a kórházban voltunk, és