Reggel tanítás, aztán haza, jött Livi, beszélgettünk egy csomót, aztán ebédeltünk, végül felköszöntöttük a szülinapja alkalmából (ami elég régen volt), és örült, ettől meg én örültem VOLNA, ha nem izélődik el a kedvem két perccel ebéd előtt, na de mindegy, örülök utólag :) Aztán pánikoltam egy sort a doktoris könyvek miatt, majd Tomi a monszunra való tekintettel elvitt a rendelőbe, ahol nem ahhoz a bácsihoz mentem be, akihez szoktam, mert a másik sokkal gyorsabban haladt. Ez az idegen bácsi azt mondta, legközelebb szűrünk rákot is, aminek nem örülök, hagyjon engem békén. Persze nem szeretnék rákban meghalni, ezért kénytelen leszek előbb-utóbb rávenni magam. Az egész orvososdi nem tartott tíz percig se, úgyhogy Tomira még várni kellett. Várakozás közben meg aztán a kocsiban befejeztem az Állatfarmot, és megígértem magamnak, hogy ebben a hónapban már nem olvasok szépirodalmat, utazás közben sem. (Ennek nem tudom, mi az értelme, de valahogy így tűnik korrektnek magammal szemben.) Még mind