Az indulást megint elszúrtuk, ahogy szoktuk. Ez úgy történik, hogy felkelünk nagyjából időben, tesszük a dolgunkat, és egyszer csak megállapítjuk, hogy most kéne indulni. És akkor vagyunk köntösben valami tevékenység közepén. Tegnap ez a tevékenység az ajándékok becsomagolása volt, aminek nem kellett volna negyed óránál több ideig tartani, mégis elvoltam vele másfél órát, és nem értem, miért, mert közben folyamatosan csináltam. Na jó, azt a tíz percet leszámítva, amikor az eredeti tervvel ellentétben mégis elolvastam a könyvet, amit Ákoskának hozott hozzánk a Jézuska: Janikovszky Évától a Cvikkedlit. Tényleg tíz perc volt, és nagyon aranyos a történet. Remélem, lesz kitartása hozzá a gyereknek. (Most elsős, tehát most tanul olvasni.) Elmentünk Magdiért laza fél óra késéssel, aztán átértünk Tomi anyukájához - szintén laza fél óra késéssel. Megebédeltünk, aztán karácsonyoztunk. Liza kapott egy kabátot, és csak egészen kicsit morgott, amikor feladtam rá. Viszont nem is próbálta leszedni m