Pók
Flóra a metróra várva nézegeti a kitett menetrendet, várostérképet, ilyesmiket. Egyszer csak felkiált: – Anya, ott egy pók! – Akkor gyere el onnan! (A pókiszonyom olyan szinten jár, hogy a pók puszta említésére lever a víz, brrr, irtózom ezektől a dögöktől.) Nézi, nézi, egyszer csak megszólal: – Anya, szerintem ez a pók véletlenül meghalt.