Sebesült autó
Mert ez kimaradt. Ugye, mondtam? Két hete péntek volt az a jeles nap, amelyen megszabadítottak minket a kocsinktól egy időre. Szegényke nagyon összetört. Első blikkre amúgy nem tűnt súlyosnak a dolog, aztán apu megmutatta, mik történtek a kocsival. És úgy már nagyon nem vidám. Amúgy mennyire vicces, ha megkérdezik az embertől, miért állt meg a pirosnál? :) Úgy 1-től 10-ig. Szóval most nincs kocsi karácsonyra. Az azért nagyon jó, mert így a karácsonyi ajándékok és élelmiszer-alapanyagok beszerzése lényegesen bonyolultabb, mint máshogy. Valamint a Hortobágyra való lejutás is egész kényelmetlen lesz 27-én. Meg a hazajutás 30-án. Nem azért, mert kis kényelmes vagyok, és nem tudok vonatozni. Azért, mert szerintem sok cuccunk lesz. Mivel karácsony van. Vagy lesz. Vagy addigra volt. Whatever. De ami a legrosszabb, az a kutya utaztatása. Sosem volt nagy barátja a BKV-nak, a MÁV-nak meg a Volánnak. De míg régebben csak nagyon félt a tömegközlekedéstől, most már egész izgalmas vizelettartási pro