Pszichésen nagyon megterhelő a járvány és a vele kapcsolatos intézkedések jó része is. Például NEM a maszk, a maszkot észre sem veszem kb., semmi bonyolultat vagy szörnyűt nem látok abban, hogy napi egy órát hordanom kell utazáskor, heti kétszer-háromszor, vásárlásnál még további maximum fél órát, és a suliban a folyosókon összesen kb. napi tíz percet. Ha olyan munkahelyem lenne, ahol 8 órában kell hordani, tuti, hogy megterhelőnek érezném, de úgy gondolom, akkor is elfogadnám némi nyafogással kísérve. De például nagyon megterhelő és nyomasztó, hogy aggódom, mert 1. nem szeretném, ha a szüleim elkapnák, 2. nem szeretném, ha a többi szerettem elkapná, akkor sem, ha nem veszélyeztetett, mert egyelőre nem egyértelmű, milyen károkat okoz akár tünetmentes hordozóknál is, de a jelek szerint nem kicsiket, 3. nem szeretném, ha a kis hármasunkból elkapná valaki. Teljesen lutri, kivel mi lesz, ha mégis benyalja, ki az, aki észre sem veszi, ki az, aki "csak" köhög egy hétig, és ki az, a