Egy csoporttal néztem meg, és bár az eleje még jó volt, a végére olyan mértékben irritálódtam, hogy kedvem lett volna megkeresni MM-t, és megkérdezni tőle, tényleg ilyen demagóg, vagy csak úgy tesz, mert úgy kelendőbb a filmje. Az alapprobléma az, hogy kissé elszálltak a bankok meg a népesség 1%-át kitevő gazdagok, és úgy ráálltak a harácsolásra, hogy már nem bírnak lejönni róla, közben meg fittyet sem hánynak arra, hogy a népesség 95%-a utcára kerül miattuk. (Ez utóbbi már itt túlzás, de mindegy, MM a túlzásokból él.) Hosszasan sír ezen, bemutat néhány embert, akivel csúnyán elbánt az élet (meg a bank), majd arra a következtetésre jut, hogy a kapitalizmus szar, hiszen a gyóntató papja is megmondta, hogy erkölcstelen, és maga a gonosz (anyám borogass), ezért legyünk szocialista ország. Hát, ezen azért eltátottam a szám. Pláne úgy, hogy előtte ő követte végig vagy fél órában, hogyan jutott az eredetileg tök jó kapitalizmus oda, ahol most tart. Miért nem az a konklúzió, hogy back to the