Az egy dolog, hogy az e-mailem között egy csomó haszontalan szemét van, ilyen szövegekkel, hogy "Bettina bejelölt - lefeküdne veled", meg "Hú, tényleg jó az a videomegosztó oldal, amit ajánlottál" (ezeket nem nyitom meg, csak az e-mail első sora eleve látszik a listában), és mindig nagy önuralom kell, hogy ne kattintsak rá, és ne írjak vissza valami trágárt, arra az esetre, ha esetleg elolvasná valaki. De az milyen, amikor kéthetente felhívnak telefonon, hogy menjek íriszdiagnosztikai vizsgálatra, és én mindig türelmesen, kedvesen elmondom, hogy nem érdekel, és legközelebb sem fog érdekelni, és legközelebb mégis megint felhívnak. Hát, a mai hölggyel nem voltam türelmes és kedves. A szavába vágtam, és megmondtam, hogy engem ez még mindig nem érdekel, és akárhányszor hívnak fel, akkor sem fog érdekelni. Megkérdezheti-e, miért nem érdekel. Azért, mert nem. Megkérdezheti-e, hány éves vagyok, ha nem sért meg. Huszonhat. Érti, akkor szép estét kíván, viszonthallásra. Én