LizaGazdija

Reggel fél 8-kor arra ébredtem, hogy verik alattam a falat, pedig már egyszer a végére értek a hangos műveleteknek. Reggeli és magamhoz térés után egész napos pörgés következett. 10-kor Határ út, 11-től délig Parlament környéke, 1-től 2-ig Kispest, fél 3-tól 6-ig Vidámpark. Bizony, bizony, Vidámpark. Eszti még tegnap írt, hogy ma megy a rokonaival, és ha gondolom, csatlakozzak. Amikor kiderült, hogy ők 10-kor kezdik a mókázást, úgy tűnt, én sikeresen le fogok csúszni erről, de azért eltettem reggel a bérletemet, hátha. És szerencsém volt: amikor 2-kor telefonáltam, hogy fél 3 körül tudok odaérni, Eszti azt mondta, még bőven elvan a család, úgyhogy menjek. Én annyira szeretem a Vidámparkot! Hétköznaphoz képest elég brutál sorok álltak itt-ott, mondjuk mindjárt a Hullámvasútnál, ami a mai nap első játéka volt számomra. De sebaj, kivártuk, még a velünk lévő kicsi lány is elég türelmes volt, és aztán élvezte a hullámvasutazást is. Röviddel ezután a gyereket visszaszolgáltattuk az anyukáj...

Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.

Ritka az a film, aminek a második része nagyobbat szól, mint az első. Ez sem az a történet, de azért egészen jó lett. Gru jó útra tért, nem akarja már ellopni a holdat, sőt semmit sem akar ellopni: tisztes családapa lett belőle, és csak a kislányainak meg a vállalkozásának él. Egészen addig, amíg fel nem tűnik a színen egy ügynök, Lucy, aki a segítségét kéri egy különösen szégyentelen gonosz kézre kerítéséhez. Indul a kaland: veszély, izgalom, szerelmi szál, minden, ami kell. Jó mese ez, nincs vele nagyobb baj, csak nem ér fel az első részhez. Azért a poénokat szerettem, bár az utolsó jelenet, a buli vizuális humora konkrétan fájt. A leghelyesebb szereplő még mindig Agnes, mondom én, hogy nekem is kell egy ilyen kislány. A minyonok* meg verhetetlenek. Nem tudom, kinek jutottak eszébe ezek a sárga idióták, de valami fergeteges szinte minden jelenetük. Az eddigi két rész alapján írt is valaki egy gifekkel illusztrált listát arról, miért lenne jó, ha a minyonok léteznének. Per...

Most még inkább egyedül leszek valószínűleg, mint eddig, ráadásul hetekig, és ezen egy kicsit szomorkodom. Annak érdekében, hogy ne süppedjek bele teljesen, gondoltam, holnap megnézem a Gru 2-t. Alibigyerek nélkül, csak úgy egymagam, itt a Corvinban, és még az is lehet, hogy veszek Gru figurás pohárban valami löttyöt. Kicsit azért izgulok, mennyire fognak hülyének nézni pl. a mozi dolgozói, de majd igyekszem nem foglalkozni velük, ha kiröhögnek. Bemelegítésnek fogtam a Gru DVD-met, ami azért van meg, mert az igazán jó filmeket meg szoktam venni, ha akciósan árulják őket, és újranéztem a filmet, mert már csak arra emlékeztem belőle, hogy szerettem. Most is szeretem. Annyira jó! Az alábbi minden bizonnyal a film legszebb jelenete, főleg, ha hozzátesszük, hogy Gru eleinte nem hajlandó esti mesét olvasni, se jó éjt puszit adni. Úgyhogy várom, hogy lássam a folytatást. (Ha valaki kedvet érez magában ahhoz, hogy holnap délután megnézzen egy mesét a moziban, az szóljon bátran itt, e-mail...

Ma lenne 99 éves a múminok anyja, aki azokat a csodálatos regényeket megírta, aki azokat a csodálatos figurákat megrajzolta. Sokan gondolnak rá szeretettel a születésnapján is, ebben biztos vagyok. Az írónő és a múminok Annyi erőteljes mondat van ezekben a történetekben, hogy ezek közül sem tudnék kedvencet választani, de azért a top 10-ben biztosan benne van az alábbi: "'Look carefully at me, Mother. You must know your own Moomin.' Moominmamma looked carefully. She looked into his frightened eyes for a very long time, and then she said quietly: 'Yes, you are my Moomintroll.' And at the same moment he began to change. His ears, eyes and tail began to shrink, and his nose and tummy grew, until at last he was his old self again. 'It's all right now, my dear,' said Moominmamma. 'You see, I shall always know you whatever happens.'" (Magyarul: "Jól nézz meg, Mama! Fel kell ismerned! Én vagyok a te Muminod!" Mumin...

Blanka csütörtökön jött haza két hét után, ami nekem legalább két hónapnak tűnt, és ma már találkoztunk is. Pletykálkodtunk, nevetgéltünk, sírtam, ajándékoztunk (kaptam szuper boldogsághozó kabalát és piros fülbevalót, ami gyönyörű, és holnap debütál is - Tinker Bell majd hétfőn), aztán cserpeseztünk, beszélgettünk, nézegettünk kínai nyelvkönyveket, kakaóztunk, tejberizseztem (nem is szeretem a tejberizst, de hetek óta motoszkál bennem, hogy nekem tejberizs kell, ma meg egyenesen úgy éreztem már, hogy lekaparom a falat, ha nem kapok tejberizst, és szerencsére finom is volt), sétáltunk, sántikált, elbúcsúztunk, de fényképeket nem nézegettünk. Legközelebb!!! Amikor negyed 7 körül hazajöttem, azt tapasztaltam, hogy nem tudok itthon lenni, egyszerűen nem éreztem jól magam egyedül. Ezért aztán megnéztem, mit játszanak ma a Corvinban. Úgy voltam vele, ha nem megyek moziba, akkor itthon fogok depizni, ami nem túl konstruktív, és a lelkemnek sem tesz jót, utazni meg most nem volt kedv...