LizaGazdija

Ma néztük meg az Andikkal. A trailere ennek sem tetszik, de ez már csak ilyen. Kivételesen úgy láttam a filmet, hogy előtte nem olvastam egy kritikát sem, és nem is hallottam egyetlen véleményt sem olyantól, aki már látta. Így például azt sem tudtam, ki is a címben nevezett Júlia – simán azt gondoltam, a főszereplő csajszi, akit amúgy a Mamma Miából ismerek. Ha már itt tartunk, utánanéztem, és ez a levelek Júliának létező dolog(nak tűnik) , úgyhogy ha egyszer Veronában járok, duplán is lesz okom megnézni azt a házat. Mielőtt még a lényegre térnék, szeretném elmondani, hogy nagyon jó a főcím. A sok szerelmes témájú festmény, fénykép és rajz, alatta a kis nyálas zene… Telitalálat! Nekem tetszett a film. Úgy éreztem, az Andiknak nem, mert tipikus amerikai limonádé. Tényleg az, de ez most jólesett. Annyira szépen megrajzolt kapcsolat a lányé és Victoré, olyan jól látszik benne, min lehet elcsúszni könnyen. Nyilván eléggé irreális gondolat, hogy 50 év után, amikor már leéltem az életemet, e

a villamos fúrása-faragása miatt egy hónapig nem működtek a jelzőlámpák a környék három nagyobb kereszteződéséből kettőben, és ez idő alatt csak a harmadik kereszteződésben történt baleset. A fúrás-faragás végeztével a villamos sokkal furább hangot ad, amikor elhalad a ház előtt (bummbummbummbummmm), viszont nem táncolnak a poharak a konyhaszekrényben. Ezt pozitív változásként értékelem.