Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember 22, 2015

Wienerberg

Kép
Nincs túl messze, Nevena volt lakótársa oda járt futni, ő jó helynek tartotta, így gondoltam, megnézem én is. Most este voltam kint, de még sötétedés előtt. (Sötétben nem futkározom soha sehol. Ahhoz gyáva vagyok.) http://www.botanische-spaziergaenge.at/Bilder/Lumix_8/P1720322.JPG Parkra számítottam, de ez konkrétan egy erdő. Nagyon szép, csendes, nyugodt, és a közepén van egy gyönyörű tó. Sajnos nem fényképeztem, mert nem tudtam, vajon leáll-e a futóapp, ha megnyitom a fényképezőt, és mindenképp szerettem volna mérni, mennyit futok és mennyi idő alatt. Előzetesen azt láttam a térképen, hogy akkor van meg az 5 km, ha a villamosmegállótól befutok a tóig, azt kétszer körbefutom, majd visszamegyek a villamosmegállóhoz. Hát, ezt végül nem csináltam, csak egyszer futottam körbe a tavat. Részben azért, mert nevéhez méltóan eléggé dimbes-dombos a hely, és a fel-le futkározástól hamar elfáradtam, részben meg azért, mert kicsit túl nyugodt és csendes nekem a környék. Alapvetően gyáva va

Bécsi magyar közösség a Facebookon

Azon gondolkodom, ki kellene lépni belőle, vagy legalább beállítani, hogy ne kapjak értesítést arról, mi folyik benne, amíg tízezrével érkeznek menekültek (és nyilván olyanok is, akik valójában nem azok), mert ez a ma reggeli poszt mindent vitt, komolyan ledöbbentett. Az mondja a jóember, hogy aki azt látja, hogy magukat menekülteknek kiadó emberek panziókban vagy olcsóbb hotelekben szállnak meg, azonnal jelentse neki, hogy ő meg valami meg nem nevezett hivatalos szerv kivizsgálja az ügyet. Tehát ha az állam által biztosított szálláson várja valaki, hogy továbbutazhasson, az is baj, meg ha panzióban, az is. Mert aki menekült(nek mondja magát), annak nem lehet pénze panzióban lakni. Hetek óta tart már a folyamatos mocskolódás ezekben a csoportokban, kikerülni sem lehet, bármennyire nem szeretnék menekültekkel kapcsolatos híreket / bejegyzéseket olvasni napi hússzor, de ez talán a legalja.

Munka- és párkeresés

Jó, munkát azért aktívabban keresek. A társkeresőn főleg csetelgetek, vagy azt sem. De az iraki fiú szeretne skype-olni, miután mondtam, hogy ne vegyen feleségül. Egy másik, vélhetően ír srác meg kép nélkül nyomul, aztán kérésre küld egy képet, amin az látszik, hogy ő egy teljesen jóképű pasi. Gyanús ez nekem, gyanús, gyanús. Amúgy meg az is milyen már, hogy ennyire fontos a fénykép. Jól meglepődne 13 éves önmagam, aki még 100%-ig biztosra vette, hogy a külső egyáltalán nem számít. No de a munka. Az a taktikám, hogy kigyűjtök irgalmatlanul sok hirdetést, ami érdekesnek tűnik, aztán jelentkezem négyre-ötre, majd további irgalmatlanul sokat kigyűjtök, hogy másnap jelentkezzek négyre-ötre, és így tovább. Végül is nemcsak angoltanári állásokra írok, mert miután a hétvégén elértem a mélypontot, úgy érzem, nem lehet már arra várni, hogy hátha összejön. A jelenlegi kedvenc jelölt titkárnői állás, kell hozzá magyar meg angol (meg német), 38 óra 4 nap alatt (király!), viszont Bécsújhelyen van