LizaGazdija

és a mai düh után elérkeztünk arra a pontra, ahol nem is igazán tudok mit mondani, ezért jobb híján röhögök kínomban. Az nagyon gonosz lenne, ha megmondanám, pontosan mi váltotta ezt ki, ezért annyit osztok csak meg veletek, hogy egy üzenet, ami attól az embertől jött, aki a tegnapi mélységes mélységet is okozta. Mondjuk azt nem hinném, hogy akár a depit, akár a röhögést szándékosan akarta volna nekem. De ugye vannak helyzetek, amikor nem csak a szándék számít. Az énekkar idején még egyszerre jelentkezett a depi meg a düh, csak a düh nagyobb mértékben, viszont az kellemes meglepetés volt, hogy a két héttel ezelőtti első alkalom után ma már sokkal jobban ment a móka, már nem éreztem úgy, mint az úszni alig tudó gyerek, akit bevágtak a mélyvízbe, pedig gyorsan megtanultunk még egy új dalt is a biztonság kedvéért. Így már hat számot adunk majd elő, nagyon izgalmas lesz. Még van egy utolsó alkalmunk meg egy főpróbánk, és most már szinte biztos vagyok benne, hogy ha itthon is éneklem a sz

Imádom a karácsonyt, a kedvenc ünnepem. Ezzel együtt sem tudom megérteni, miért kell nekem november 20-án úgy vásárolni a boltban, aztán 25-én úgy állni a postán fél órát, hogy közben kizárólag karácsonyi dalokat bömböltetnek a fülembe. Segítek: a karácsonyvárás, a karácsonyra való felkészülés időszakát úgy hívják, hogy advent. Ezt erre találták ki, ez a funkciója, erre jó. Azonban az advent idén nem november 20-án, és még csak nem is november 25-én kezdődik, hanem - ki nem találnák a kedves érintettek - december 1-jén*. Úgyhogy megköszönném, ha majd csak december 1-jétől kezdődően bömböltetnének karácsonyi dalokat a fülembe. *Marhára hidegen hagy az új helyesírási szabályzat, ami állítja, hogy ez helyesen "1-én", mert egyszerűbb lebutítani a helyesírásunkat, mint megtanítani a kedves népnek, hogy ez bizony "1-jén". Amúgy általános iskola második osztály, csak mondom. Na, tessék, én is nyelvtannáci vagyok.